Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Dombóvári Antal: Rákosliget krónikája, 1899-1949 233-251

Tanulmányok Budapest Múltjából XXX. vonulniuk. Már novemberben 135 sebesültet ápoltak az iskola erre a célra átalakított helyiségeiben, és voltak, akik szívesen vállaltak sebesülteket otthoni ápolásra. 1916-ban megindult a menekülők áradata Erdélyből. Rákosligeten 32 személyt tudtak elszállásolni. A környékbeli újságok eközben megírták a háborúban elesett helybéliek nevét, haláluk körülményeit.

35 Az 1918—1919-es eseményekről Bélley főjegyző számolt be az 1921. január 28-i képviselőtestületi ülésen: „Budapestről kikerült röpczédulákkal árasztották el a községet, s idegen agitátorok igyekeztek a lakosságot megnyerni a communizmusnak.... Már ekkor oly eszközökkel dolgoztak, természetesen még titokban, melyek alkalmasak voltak a lakosság megfélemlítésére, nevezetesen: Rákosligeten elhíresztelték, hogy a közvetlen szomszédos Rákoskeresztúr község communistái megfognak bennünket támadni, Rákoskeresztúron pedig azt a hírt terjesztették, hogy Rákosliget communista lakossága fog betörni fegyveresen Rákoskeresztúr községbe, s ott a gazdák vagyonát elfogja venni. Hogy ezen híresztelések mindkét községben minél nagyobb hitelre találjanak, minden éjjel erős puska tüzelést intéztek Rákoskeresztúrról községünk felé és viszont. Ezen éjjeli lövöldözések mindinkább erősbödtek, úgy hogy karácsony éjjelén oly erős puska és kézigránát tüzelés indult meg mindkét község területén, hogy mindnyájan elhittük, hogy a beígért támadás tényleg éjjel befog következni." „1919. április 6-án népbiztosi rendeletre megtörtént a községi munkás, katona és földműves tanács megválasztása... Ezen választásra azonban már községünk lakossága is felkészült azzal a czélzattal, hogy az új munkástanácsba olyan polgárokat válasszon be, kik a lakosság bizalmát bírják, és tudásukkal, higgadtságukkal mérséklőén tudnak hatni az ott lévő szélsőségesebb elemekre.... Az új munkástanács elnöke Kürschner Jakab lett, ki bár régi szoczialdemokrata, de a communistákkal nem értett egyet, s azok uralmát teljes mértékben elítélte." „Egy alkalommal Partzer József vendéglőjében kártyázáson értek a vörös őrök négy gyári munkást, kik a diktatúra elején még bősz communisták voltak. Ezeket a vörös őrök a korcsmárossal együtt letartóztatták s a direktórium elé állították... a korcsmárost 1000 korona pénzbüntetésre, a kártyázó prolikat pedig arra ítélte, hogy egy ünnepnapon a helybéli polgári iskola tantermeit súrolják fel. Az ítéletet végre is hajtották, nagypéntek délelőttjén, amikor a népek a templomból jöttek ki, kisérték fegyveres vörös őrök, megkötözve a négy kártyázó prolit végig az utcán... Ettől a 35 A sok szomorú hír között szinte fel sem tűnt, hogy 1916-ban, pünkösd hétfőre virradóra 84 éves korában elhunyt Rauchmall Károly, a Munkás Betegsegélyező Pénztár és Rákosliget egyik alapítója. Rauchmall Weimarban született 1832-ben. 1867-ben jött Magyarországra és 30 évig a Pesti Hengermalomban volt malomgépész. Nevéhez fűződik a szentendrei munkásüdülő és vízgyógyászati intézet létrehozása. RHGy ltsz. 72.1.635.; Népszava, 1916. június 13.; HUZLICSKA 4. köt. 2. p. 242