Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Dombóvári Antal: Rákosliget krónikája, 1899-1949 233-251

Tanulmányok Budapest Múltjából XXX. lodát a község 1913. április 24-től bérbe vette, majd 1914. június 7-én megvásárolta községházának, annak földszintjén alakítva ki az 1970-es évek közepéig működő mozit.

30 A vallási élet is gazdagodott az évek múlásával. 1912. május 19-én letették a zsinagóga alapkövét. (A tizenkét éve működő izraelita egylet elnöke Wieder Salamon volt.) Az új épületet 1914. augusztus 15-én avatták fel.

31 A katolikus templom építése is befejeződött 1915-re. Belsejének kialakításában sok ligeti polgár vett részt, anyagi lehetőségeinek megfelelően vállalva áldozatot. A falakat Korényi Imre iparos festette ki, az oltárt az isaszegi Sztrizs István asztalos mester készítette lucfenyőből. Az oltárkép mely Borromei Szent Károlyt ábrázolja - Széchy Gyula rákosligeti festőművész alkotása. A templom padjai közadakozásból készültek el. A keresztelőkút Vándor Kálmán - a Holland Biztosító Részvénytársaság vezérigazgatója, ligeti polgár - ajándéka. A különböző térítőket szintén lelkes ligeti asszonyok készítették. A toronyóra, Müller János pesti órásmester remekműve, 1000 koronás költségét Skonda László állta. A templomot augusztus 15-én avatták fel, az istentiszteletet díszebéd követte.

32 A lakosság összetétele lassan megváltozott. A fizetésképtelen munkások házai gazdát cseréltek. Az új tulajdonosok igényeit azonban már nem elégítették ki az eladásra kerülő házak, ezért 1912-ben megalakult a Polgári Otthon Szövetkezet. Célja a még megmaradt telkek beépítése 3-4 szobás, nem típusterv alapján készülő családi házakkal.

33 Rákosliget ekkor érte el teljes mai beépített területét kelet-nyugati irányban. Néhol még lehet látni az első határvonalat: egy-egy bekanyarodó járdaszegély, az első házak formája, elhelyezkedése, valamint néhány korabeli térkép is ezt bizonyítja. 1914. június l-jén kigyulladtak az utcai lámpák, a településen megoldódott a villanyvilágítás.

34 Július 28-án kitört a háború. Ismét sokan váltak fizetésképtelenné, a férjek bevonultak, az asszonyoknak nem volt munkahelyük. A szövetkezet megpróbált segíteni, néhány hónapig adott a szegényebbeknek fizetési haladékot, de a bankok a szövetkezetet is szorították. A ligetiek helyi polgárőrséget szerveztek a romló vagyonbiztonság kivédésére. Az iskolai oktatásban hátrányt jelentett, hogy a tanároknak be kellett 30 HUZLICSKA 3. köt. 45., 56. p. 31 Uo. 3. köt. 37. p.; VASADI Péter: A rákosligeti zsidóság története 1899-1949. (Főiskolai szakdolgozat, RHGy adattára). A II. világháború után Gózon Gyula megpróbálta a hitközséget újjászervezni, eredménytelenül. A zsinagóga az Igazságügyi Minisztérium tulajdona lett, 1982-ig itt működött a XVII. kerületi bíróság, azóta az épület üresen áll. 32 HUZLICSKA 3. köt. 61., 62. p. 33 Uo. 3. köt. 36. p. 34 Rákosliget, 1914 (Néhány hónapig létezett az újság. 1995 áprilisa óta ismét van regionális lap ezen a néven.) 240