Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás
Dombóvári Antal: Rákosliget krónikája, 1899-1949 233-251
Dombóvári Antal Rákosliget krónikája, 1899-1949 Pfeiffert Jakab asztalosmühelye, Wieder Salamon rőfös üzlete, Galbavy péksége. Ezek nemcsak munkalehetőséget adtak a szegényebb helybélieknek, de kielégítették a jobb módú lakosság igényeit is. Színesítette a választékot, hogy jártak Rákosligetre drótos tótok, esernyőjavítók, teknőkészítők, soroksári svábok a „bróttal", a rozsos kenyérrel, pilisvörösvári svábok a kőporral. 27 Az önállóvá vált Rákosliget vezetőinek nagy gondot jelentett a továbbtanulni szándékozó gyermekek sorsa. 1904-ben Kovács István magánpolgári iskolát nyitott, ahová a környék falvaiból is bejártak a tanulók. Kovács 1907-ben elköltözött Rákosligetről, ezt követően hat éven keresztül tartott az áldatlan állapot: ahány tanterem, az annyi helyen volt szerte a községben, 1909-ben Békássy Lajos igazgató úr irányítása alatt négy helyen folyt a tanítás 132 tanulóval. 1910-ben a község önerőből akart polgári iskolát építeni a meglévő elemi iskolával szemben, a Fackh téren. Bár a vármegye is szorgalmazta az ügyet, pénzhiány miatt ez az iskola soha nem épült fel. Gondoltak épület vásárlására is, de arra sem volt fedezet. Végső megoldás csak 1913 -ban született: Bélley főj egyző j avaslatára a VIII. utca - Fő utca sarkán álló épületet, a Munkás Otthon Szövetkezet régi irodáját alakították át iskolává. Ebben az átalakított épületben 1948-ig működött a polgári iskola. 28 Iparostanonc-iskola felépítésére is mutatkozott igény, ámbár csak azokban a községekben írta elő ezt a törvény kötelezően, ahol legalább 50 tanuló élt. A rákosligeti képviselőtestület azonban 1912. szeptember 20-i ülésén elhatározta, hogy az iskolát megszervezik. Az engedélyek megérkezéséig, úgymond saját felelősségükre meghirdették a beiratkozást. Október 20-án megindultak az előkészítő foglalkozások az elemi iskola épületében. S ha már az ifjúságról beszélünk: Rákosliget sportéletét fellendítette, hogy Francsek Imre építész, a városligeti Műjégpálya tervezője, a Rákos-patak mellett egy 80 x 26 m-es uszodát épített, melyet leányáról Ilonának nevezett el. Az uszoda 1910. július 2-án nyitotta meg kapuit. 1911. augusztus 27-én létrejött a Rákosligeti Úszó Egyesület (RUE), melynek nem csak vízi sporttal foglalkozó, hanem vívó, tenisz, hölgybuzogány csapata is volt. Az egyesület színe kék-sárga függőleges csík volt, az első elnök dr. Harsányi Pál múzeumőr. 29 Jelentősen bővítették a sportegyesület épületét. Nem csak a sportolásra alkalmas helyiségeket alakították át, hanem színpaddal ellátott díszterem és étterem épült az új emeleti részen. Évtizedeken keresztül mozi működött, bálok, mulatságok, műkedvelő előadások zajlottak a falak között. A bevételből sportdíjakat, felszereléseket, eszközöket vásároltak. (Az épületben 2 éve a Gózon színház működik.) Volt még egy mozi a településen: a IX. utcában épült szál27 HUZLICSKA 2. köt. 24-25., 27. p. 28 Ma általános iskola. Gödöllői Hírlap, 1904. június 6.; HUZLICSKA 3. köt. 9-11., 44. p. 29 MAGYAR ÉLETRAJZI LEXIKON 1967. 1. köt. 536. p. 239
