Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Dombóvári Antal: Rákosliget krónikája, 1899-1949 233-251

Tanulmányok Budapest Múltjából XXX. A hitélet is megindult a fiatal településen. 1903-ban megalakult a katolikus templomépítő bizottság. Ez idő tájt az új elemi iskola egyik termében tartották az istentiszteleteket, esküvőket, keresztelőket. 1904-től a katolikus egyház önállósult, s ez év tavaszán jött létre a református egyházközség is, mely hamarosan különvált a rákoskeresztúri anyaegyháztól. A XV. utca és a Fő út sarkán hamarosan állt kis templomuk, az első lelkipásztor Papp Ákos volt. A kulturális és informális élet legjelentősebb tényezője mégis az újság volt. A századforduló esztendeiben igen sok helyi lap jelent meg. Volt, amelyik csupán néhány hónapot, de volt olyan is, amelyik több esztendőt megért. Ha az időrendet nézzük, másodikként jelent meg a Munkás Otthon című havi lap 1900-ban.

23 A másik korai lap a Rákoskeresztúr és vidéke című, ugyancsak havonta megjelenő újság. Az első szám 1903. szeptember l-jén látott napvilágot. Szerkesztősége és kiadóhivatala Rákosligeten volt, de a cím magában hordozta, hogy a település nem önálló. Az újságot lapozgatva tökéletes képet kaphatunk egy század eleji település hétköznapjairól, gondjairól, szokásairól. Végül még egy korai lap, az 1905. április l-jén megjelenő Rákosliget című újság, mely kéthetenként került olvasói elé. Néhány töredékes példányát őrzi a Gyűjtemény, sajtótörténeti ritkaság, amely máshol nem található! 4 A lakosság hamarosan elkezdte szívós munkáját, hogy a települést Rákoskeresztúrtól különválassza. A Belügyminisztérium 132 186 I. a. 1902. számú rendelete értelmében a település ebben az évben kisközséggé alakult.

25 Ez csupán részönállóságot jelentett, Rákosliget közigazgatásilag, adófizetés szempontjából továbbra is Keresztúrhoz tartozott. Jelentős változást a település életében az 1907-es esztendő hozott, amikor a Belügyminisztérium 31216/IV. A. 1907. számú határozata a gödöllői járásban Rákosligetet önálló nagyközséggé nyilvánította. A jegyző Bélley Géza, az első bíró Wernecke Frigyes lett. A szabályrendeletet 1908-ban Agorasztó Tivadar Pest megyei főjegyző hagyta jóvá. Rákosligetnek ekkor mintegy 2500 lakosa volt.

26 A korábbi évek gyors fejlődésének hátrányos következményei azonban igen korán jelentkeztek. Kisebb méretű túltermelési válság alakult ki, sokan az új lakók közül elveszítették állásukat, nem tudták fizetni a törlesztő részleteket, meg kellett válni az alig megszerzett házuktól. Az eredetileg munkás lakótelepnek indult település egyre inkább tisztviselők, vasutasok lakóhelyévé, illetve nyaralóteleppé alakult át, és sorra nyíltak meg az üzletek, műhelyek: Bleyer Jakab hentes üzlete, Lang Lajos vendéglője, 23 Az Országos Széchényi Könyvtárban sajnos csupán egyetlen példány található 1901 januárjából. Ebben kemény kritika jelent meg a Munkás Otthon Szövetkezet vezetőségének másfél évi munkájáról. 24 Rákosliget, RHGY ltsz. 9. 25 PmLIV. 427. Gödöllő járás főszolgabírójának (fszb) iratai 1142/1903. 26 Budapest Főváros Levéltára (BFL) Rákosliget iratai V. 714. b. 13. doboz. Rákosliget szervezési szabályrendelete. 238