Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Dombóvári Antal: Rákosliget krónikája, 1899-1949 233-251

Dombóvári Antal Rákosliget krónikája, 1899-1949 tak, további nedvesedés nem keletkezett. 16 Két évvel később ugyanebben az újságban már ez olvasható: „...A kitűnő levegőjű Rákosliget telepen az idén 300-on felüli a nyaralók száma. Hiába, a Rákosvölgye az ország leglátogatottabb helye..." 17 A közlekedés állapota ebben nem segített: 1901-ben a 10. számú vasúti őrház he­lyén a MÁV csak egy kis fabódét építtetett állomásépületnek. A megálló neve a kora­beli menetrendben Rákosliget. 18 Rákoskeresztúr és Rákosliget között akartak ugyan vasútállomást építeni, ám ez sokba került volna és a terület egyik tulajdonosa, gróf Vigyázó Sándorné sem egyezett bele. Egy másik terv értelmében Rákosliget és Rá­koscsaba között, középtájon építették volna fel az állomást, ami viszont kényelmet­len megoldásnak tűnt. 19 így maradt Rákosliget megállóhely - a mai napig. Miután elfoglalták otthonaikat, a településen minden tekintetben megindult az élet. Az iskolai oktatás 1900 őszén a mai Gózon Gyula és XI. utca sarkán álló lakatlan házban kezdődött meg. A Munkás Otthon Szövetkezet két nagy telket ajándékozott a Kincstárnak állami iskola felépítésére. 1901-ben kijelölték a leendő iskola helyét a Fő tér keleti oldalán a XII. és XIV. utca között. Az építkezés azonnal megindult, 1902 őszére elkészült a ma is működő új elemi iskola, melynek épületében óvoda, szolgá­lati lakások, szertárak is helyet kaptak. Első igazgatója Óberle János lett. 20 „A tanítás 2 műszakos volt, de 8—12-ig, du. 2-4-ig .. .ha valamelyik gyerek nem tudott felelni, nem írta meg leckéjét ebéd idő alatt bezáratott a szép fizikai osztály­ba... ilyenkor a közelben lakó fiú vagy lány vitte a szülőnek az üzenetet:...kanalát akasszák fel az ajtó félfára, nem tudott felelni." 21 A társadalmi élet fellendítésben kiemelkedő szerepet vállaltak a kulturális és sportegyesületek. Megalakult a Munkás Otthon Társaskör Kürschner Jakab elnökle­tével, létrejött a helyi Dal- és Zenekör Klampfert Károly vezetésével. 1905 decembe­rében megalakult a Rákosligeti Sport Club (színe függőleges kék-fehér csík), és felépült a XV. és XVII. utca között a sportpálya. 22 A szabadtéri sportegyesület fiatal­jai még rongylabdával fociztak Fuchs vállalkozó szérűskertjében - belőlük alapította meg Márta György 1912-ben az első nagypályás focicsapatot a RAC (Rákosligeti At­létikai Club) kereteiben. 16 HUZLICSKA 2. köt. 21. p.; Gödöllő és vidéke, 1901. március 31. Az épületek eredeti főfalai körül­belül 80 cm magasságig cinkotai sóder alapú betonból készültek, a fazontégla is látható még néhány eredeti állapotában megmaradt épületen. 17 Gödöllő és vidéke, 1903. július 26. 18 Pest megyei Levéltár (PmL) IV. 408. alispáni iratok 1903/4195. 19 HUZLICSKA 3. köt. 14. p. 20 Uo. 2. köt. 19. p. 21 Uo. 2. köt. 29. p. 22 Uo. 2. köt. 36-37. p. 237

Next

/
Oldalképek
Tartalom