Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás
Dombóvári Antal: Rákosliget krónikája, 1899-1949 233-251
Dombóvári Antal Rákosliget krónikája, 1899-1949 tak, további nedvesedés nem keletkezett. 16 Két évvel később ugyanebben az újságban már ez olvasható: „...A kitűnő levegőjű Rákosliget telepen az idén 300-on felüli a nyaralók száma. Hiába, a Rákosvölgye az ország leglátogatottabb helye..." 17 A közlekedés állapota ebben nem segített: 1901-ben a 10. számú vasúti őrház helyén a MÁV csak egy kis fabódét építtetett állomásépületnek. A megálló neve a korabeli menetrendben Rákosliget. 18 Rákoskeresztúr és Rákosliget között akartak ugyan vasútállomást építeni, ám ez sokba került volna és a terület egyik tulajdonosa, gróf Vigyázó Sándorné sem egyezett bele. Egy másik terv értelmében Rákosliget és Rákoscsaba között, középtájon építették volna fel az állomást, ami viszont kényelmetlen megoldásnak tűnt. 19 így maradt Rákosliget megállóhely - a mai napig. Miután elfoglalták otthonaikat, a településen minden tekintetben megindult az élet. Az iskolai oktatás 1900 őszén a mai Gózon Gyula és XI. utca sarkán álló lakatlan házban kezdődött meg. A Munkás Otthon Szövetkezet két nagy telket ajándékozott a Kincstárnak állami iskola felépítésére. 1901-ben kijelölték a leendő iskola helyét a Fő tér keleti oldalán a XII. és XIV. utca között. Az építkezés azonnal megindult, 1902 őszére elkészült a ma is működő új elemi iskola, melynek épületében óvoda, szolgálati lakások, szertárak is helyet kaptak. Első igazgatója Óberle János lett. 20 „A tanítás 2 műszakos volt, de 8—12-ig, du. 2-4-ig .. .ha valamelyik gyerek nem tudott felelni, nem írta meg leckéjét ebéd idő alatt bezáratott a szép fizikai osztályba... ilyenkor a közelben lakó fiú vagy lány vitte a szülőnek az üzenetet:...kanalát akasszák fel az ajtó félfára, nem tudott felelni." 21 A társadalmi élet fellendítésben kiemelkedő szerepet vállaltak a kulturális és sportegyesületek. Megalakult a Munkás Otthon Társaskör Kürschner Jakab elnökletével, létrejött a helyi Dal- és Zenekör Klampfert Károly vezetésével. 1905 decemberében megalakult a Rákosligeti Sport Club (színe függőleges kék-fehér csík), és felépült a XV. és XVII. utca között a sportpálya. 22 A szabadtéri sportegyesület fiataljai még rongylabdával fociztak Fuchs vállalkozó szérűskertjében - belőlük alapította meg Márta György 1912-ben az első nagypályás focicsapatot a RAC (Rákosligeti Atlétikai Club) kereteiben. 16 HUZLICSKA 2. köt. 21. p.; Gödöllő és vidéke, 1901. március 31. Az épületek eredeti főfalai körülbelül 80 cm magasságig cinkotai sóder alapú betonból készültek, a fazontégla is látható még néhány eredeti állapotában megmaradt épületen. 17 Gödöllő és vidéke, 1903. július 26. 18 Pest megyei Levéltár (PmL) IV. 408. alispáni iratok 1903/4195. 19 HUZLICSKA 3. köt. 14. p. 20 Uo. 2. köt. 19. p. 21 Uo. 2. köt. 29. p. 22 Uo. 2. köt. 36-37. p. 237