Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Dombóvári Antal: Rákosliget krónikája, 1899-1949 233-251

Tanulmányok Budapest Múltjából XXX. zet tagtoborzó felhívását, az elfogadott szabályrendelet alapján részletes ismertetést adva.

11 Az építkezés megkezdése előtt elhunyt a szövetkezet elnöke, Fackh Károly. Utóda, báró Fiáth Miklós országgyűlési képviselő elődjéhez hasonlóan állt az ügy mellé. 1899. május 11 -én a szövetkezet 354 tagja között sorsoltak ki 431 házhelyet.

12 Végre beindult a munka! A rákoskeresztúri vasútállomás kitérővágányára érkezett a tégla a Dräsche téglagyárból, a fekete cserép az óbudai téglagyárból, ablakok, ajtók Sielber Antal gyárából, csővezetékek Oetl öntödéjéből. Rákoskeresztúrról a gazdák lovas kocsin szállították az építőanyagot a helyszínre. Hamarosan keskeny nyomtávú vasúti sín épült, megkönnyítve a szállítást. Sóder, homok a felszíntől néhány ásónyomnyira található Rákosliget területén, ezért ástak ki a mai Hősök terén egy óriási gödröt, amit aztán évekig tartott eltüntetni. Az építkezéshez a segédmunkások a szomszédos falvakból is jöttek dolgozni.

13 Néhány hónap múlva megkezdődhetett a boldog „honfoglalás". A Rákosmenti Helytörténeti Gyűjteményben több telekkönyvi végzés található.

14 Az 1899. október 19-i névsor 236 személyt sorol fel mint boldog háztulajdonost, egy november 25-i dokumentum újabb 54 nevet tartalmaz. Az új lakók az I-IV. utcákban vehették át kisorsolt otthonaikat. Évente 160 koronát kellett fizetni 26 éven keresztül, ezután kerültek saját tulajdonba a házak. A Munkás Otthon telep szinte születése pillanatától rendelkezett vezetékes vízzel, ami ilyen kis településnél ritka: 1900. január 26-án adták át a vízvezetéket, március 9-én a felülvizsgálat is mindent rendben talált. A vízmű üzemeltetését Pék Endre gépész végezte.

15 Nem sokkal az első beköltözések után kellemetlen hírek keltek lábra a Munkás Otthon telepről. A Gödöllő és vidéke című újság 1901. március l-jén ír „...nagyszabású visszaélésekről, melyeknek annyi szegény munkáscsalád esett áldozatul a Munkás Otthon Szövetkezetben." Az történt ugyanis, hogy több új ház vizesedni kezdett. Kapczy járási főszolgabíró szerint 380 családot ki kellett költöztetni otthonaikból, s ezek a családok a kormánytól vártak segítséget. A szövetkezet által indított vizsgálat megállapította, hogy nem talajnedvességről van szó, hanem a betonfal hidegsége miatti páralecsapódásról. Pólya Sándor vállalkozó oldotta meg a problémát úgy, hogy a házak alapjait kívül úgynevezett fazontéglával burkolta be. Ezáltal a falak kiszárad11 Uo. 2. köt. 1. p.; Népszava, 1898. október 21. 12 HUZLICSKA2. köt. 3. p. 13 Uo. 2. köt. 4. p. 14 Az egyik 1899. szeptember 18-án kelt, Illyés Györgynek és családjának biztosítva az új otthont. RHGY. Itsz. 356. 15 HUZLICSKA 2. köt. 15. p.; RHGY ltsz. 343/c (átadási jegyzőkönyv) 236