Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Dombóvári Antal: Rákosliget krónikája, 1899-1949 233-251

Dombóvári Antal Rákosliget krónikája, 1899-1949 korona erejéig a kölcsönkötvényeket a M. Kir. Pénzügyminisztérium vette át. A még fennmaradó 500 000 koronán osztozott Huzlicska Sámuel, Dreher Antal sörgyáros, Berndorffi fémárugyáros, Dräsche téglagyáros, Krupp Artúr acélgyáros, Diószegi cukorgyáros, a Holland Életbiztosító Rt. és a Gferer - Schoch - Grossmann építési vállalkozás. A részleteket Fackh Károly az 1897. október 20-i ülésen közölte a tagsággal, s akkor ismertették a korábbi alapszabály tervezett módosításait, melyet a belügyminisztérium hamarosan jóváhagyott. Ezek után került sor a terület kiválasztására. Három helyszínt tekintett meg a Szövetkezet vezetősége: az elsőt, a Gubacsi út környékét alkalmatlannak találták, mert drága volt, ellenben a környéke egészségtelen. A Cinkota-Kerepes-Csömör határában lévő területet nehezen megközelíthetőnek ítélték. Végül egy kicsit távolabb a centrumtól, a budapest - hatvani vasútvonal mentén, a 10. számú őrház környékén találtak egy mezőgazdaságilag értéktelen, kb. 155 kh nagyságú területet, mely közigazgatásilag Rákoskeresztúrhoz tartozott. Mivel a szövetkezeti tagság zöme vasutas volt, illetve a MÁV gyáraiban dolgozott, számukra a vasúti megközelítés jelentette az ideális megoldást. A területet Fuchs Ignác vállalkozótól vette meg a szövetkezet 25 000 koronáért 1897. december 31-én.

8 Néhány részlet a később megvalósult központi tervből: - egy-egy 2 szobás házhely 160 négyszögöl, az utcavonal mérete 10 öl, a telek mélysége 16 öl, maga az építmény 60 m

2 alapterületű;

9 - minden telken fából tüzelőtároló és WC épül; - a kialakított utcák római számozást, a házak arab számozást kapnak; - a telep kialakítandó közterületei: a IX. utca sarkán közművelődési-kulturális célt szolgáló intézményt építenek, 200 személy befogadására alkalmas színházteremmel, kiszolgáló helyiségekkel. Külön terv készült a sportpálya későbbi kijelölésére, felépítésére. A vízvezetékrendszert Huzlicska Sámuel tervezte, a kivitelezést is ő irányította. A vasútvonal mellett épült fel a szivattyúház, ahol 2 db Worthyngton rendszerű gőzszivattyú nyomta fel a különböző helyen megépült négy kút vizét a település legmagasabb pontjára épített víztározóba (nem toronyba!). A régi gépház már csak korabeli képeslapokon látható, lebontották.

10 Az építkezés elkezdéséhez azonban még kevés volt a szövetkezeti tagok száma. A Népszava 1898 őszén közölte magyar és német nyelven a Munkás Otthon Szövetke8 Uo. 1. köt. 48^49. p. Fuchs Ignác parcelláztatta fel és adta el a mai Rákoshegy területét is 1892-ben. 9 „A konyhában ún. 'csikó' (emelt sütős) szén és fatüzeléses, a szobában ír rendszerű egyaknás szén kályhák helyezendők el tűzvédelmi szempontból 60 x 60 x 10 cm magas beton alátétre." „A szobák padlózata gyalult - csapolt (nutos) hajódeszkával... készítendők". HUZLICSKA 1. köt. 64., 66. p. 10 Uo. l.köt. 68. p. 235