Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Beluszky Pál: Az elővárosok útja Nagy-Budapesthez 121-152

Beluszky Pál Az elővárosok útja Nagy-Budapesthez A belga alapítású Ister Magyar Vízmű Rt. újpesti lakótelepe az 1920-as években FSZEK Budapest Gyűjtemény Nagytétény növekedése mérsékeltebb, fejlődése „szervesebb" volt, a foglalkozási szerkezetük azonban egyértelműen urbánus. A korábbi agrárfalvak közül Békásmegyer, Rákoscsaba, Cinkota egyöntetű agrárjellege már szintén a múlté volt, népességük is gyorsan gyarapodott, határaikban is megindul a „telepek" kialakulása - Sashalom, Rákoshegy, Rákosliget -; de keresőik harmadát-felét még a mezőgazdaság foglalkoztatta. A városellátó övezet már a XIX. század végére túllépte Nagy-Budapest határait. Az első világháborúig kiformálódtak a város későbbi közvetlen ellátó-övezetének keretei; bekapcsolódott a főváros ellátásába a Galga-mente, a Tápió-mente; a Csepel-szigeten a Soroksári-Duna mentén zöldségkertészeteket (bolgárkertészeteket) létesítettek. Jelentkezett a specializáció (Fót termőterületének 30%-án paradicsomot termeltek a századfordulón), a szabványosított tömegtermelés, az eszközváltás (parasztszekér helyett a piacozásra alkalmas „stráfkocsi"). Az első világháborút lezáró békék Magyarország s Budapest helyzetét gyökeresen megváltoztatták, az agglomerációs fejlődésre viszont több szempontból serkentően hatottak. 137