Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Suba János: A Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete 253-272

Tanulmányok Budapest Múltjából XXX. 1928-ban már előtérbe került Mátyásföld önálló községgé alakulása, ezt a mozgalmat az egyesületben Földes Géza és Nagy Kálmán együtt indította el. Érveik a következők voltak: „Cinkotán az egyenes állami adók összege 90 385 pengő, ehhez Mátyásföld 57 845 (Mátyásföld 37 417, 93 Ujmátyásföld 20 427, 30) Pengővel járult hozzá. Lakosok száma Mátyásföldön 1200 fő, Ujmátyásföldön 2800 fő. Házak száma Mátyásföldön 222 ház, Ujmátyásföldön 290 ház volt. Az adózók száma Mátyásföldön 281, Ujmátyásföldön 337 fő. 1000 Pengőn felül adózó Mátyásföldön 12, Újmátyás- földön 4 volt. Az elkészített próbaköltségvetés szerint az új község bevétele 47 731 pengő, kiadása 74 720 pengő lenne. A hiányzó különbség fedezésére a már említett 57 845 Pengő 50% mint községi pótadó szolgálna." 1929-ben súlyos egyesületi válság alakult ki, mert állandóan a fizetésképtelenség határán jártak. Adósságuk 90 243 pengőt tett ki, ennek kétharmada rövidlejáratú hitel volt, fizetési határidő nélkül. A közmüvek sem voltak nyereségesek, és rossz állapotban voltak az egyesület tulajdonában lévő üzemek berendezései is. A vezetés úgy ítélte meg, hogy ebben a helyzetben, amikor a telep lakossága is két táborra szakadt, nem vállalhatja a felelősséget, ezért lemondott. Az általános tisztújításon elnöknek Dr. Szegedy Lajos nyugalmazott kúriabírót, alelnököknek Váry Gyulát és Sikorszky Tituszt választották. Az új vezetés fő feladatként megfogalmazta: felmérik az egyesület anyagi helyzetét, megjavíttatják az üzemek berendezését, megteremtik a konszenzust a lakossággal. Szigorú takarékossággal valóban csökkentették az adósságot, hat hónap alatt 68 000 pengőre szorították azt le, és elkezdték a legfontosabb beruházásokat is. Az 1929. szeptemberi közgyűlésen újfent módosították az alapszabályt. Az egyesületet a tizennyolc rendes és hat póttagból álló választmány és az elnökből (három év), két alelnökből (két év), a titkárból (két év), a pénztárnokból (két év) és a számvizsgáló bizottság elnökéből (egy év) álló tisztikar vezette. A választmány rendes tagjai közül hat főt három évre, hat főt két évre, hat főt egy évre választottak, a hat póttagból két főt három évre, két főt két évre, két főt egy évre. A számvizsgáló bizottság elnökből, két rendes és két póttagból állt, akiket egy évre választottak. Emellett jogügyi-, pénzügyi-, villany- és vízügyi-, általános gazdasági, társadalmi és szépészeti bizottság is működött. A tisztségviselők közül csak a titkár és a pénztárnok kapott tiszteletdíjat, a könyvelő pedig fizetést.

8 Az 1929:XVI. törvénycikk alapján Mátyásföldet üdülőhelynek nyilvánították. Az egyesület létrehozta az üdülőhelyi bizottság feladatkörével felruházott választmányát. 1931. május 10-én az alapszabályokat újra módosították, így például a teleknagyságot 600 négyszögölről 300-ra csökkentették, a rendes tagok egy telek után egy szavazatot kaptak, hat szavazatnál többel senki sem rendelkezhetett. A választmány 8 BFL. IV. 1427. 1929. szeptember 22-i alapszabály. 1929. november 21-én hagyták jóvá. 262