Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Suba János: A Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete 253-272

Tanulmányok Budapest Múltjából XXX. béli elnök lett. Ő az, akinek a nevéhez minden, az 1900-as évek elején kezdett nagyszabású építkezés köthető. A telep egy 400 négyszögöles, központi fekvésű, közművesített telket engedett át iskola céljaira. Az iskolát az állam átvette, ez azt jelentette, hogy az egyesület attól kezdve csak a dologi kiadásokat kellett, hogy fedezze, és az intézményt a tagjaiból alakított gondnokság vezette. 1903-ban a közös működtetésből származó jogi ellentéteket rendezték: az egyesület átengedte az iskolát a kultusztárcának örökös használatul. Mivel az iskolába nemcsak helyben lakó gyerekek jártak, a kormányzat elállt attól a követelésétől, hogy a szükséges bővítéseket az egyesület fizesse, sőt 1905-től az iskolagondnokságba négy tagot az egyesület nevezett ki. 1926-ban Cinkota vette át az iskolával vállalt terheket. Az 1900. évi jelentés kiemelte, hogy Mátyásföld az egyetlen olyan település a környéken, amelyet nem terhel községi adó, ennek ellenére az 1901. évi jelentés a nyomasztó anyagi helyzet miatt panaszkodott. Ennek enyhítésére az 1903. április 5-i közgyűlésen engedélyt adtak Paulheim Józsefnek és az akkor még csak megalakulóban lévő Mátyásföldi Fürdő Egyesületnek, hogy az erdő területéből 300 négyszögölnyit egy építendő artézi kút és uszoda céljára lefoglalhassanak. Az építkezés és a berendezés 33 671,41 koronába került. A fürdőt bérbe adták 1920. március 28-ig, amikor is az egyesület a fürdőegyesület részjegyeit beváltotta - de nem vállalta át a kötelezettségeket. Özv. Beniczky Gáborné Batthyány Ilona grófnő az egyesületnek templomépítés céljára telket adományozott. Az 1900. május 30-i közgyűlés ezt az ingatlant is Paulheim Józsefre és társaira bízta azzal a kikötéssel, hogy az általuk felépítendő templom és annak területe az egyesület elvitathatatlan tulajdona. A templomot 1905-ben szentelték fel.

5 A tisztikar mandátumát az 1904. április 24-i közgyűlésen meghosszabbították. 1905-ben új alapszabályt készített és fogadott el az egyesület. A módosítás értelmében az egyesületnek ezen túl tiszteletbeli és kültagjai is lehettek. „Tiszteletbeli tagok azok lehettek, - akik tekintet nélkül arra, hogy Mátyásföldön ingatlannal bírnak-e, vagy sem a telep érdekében kifejtett közhasznú működésükért a közgyűlés megválaszt. Kültagok azok lehettek, - akik Mátyásföldön ingatlannal nem rendelkeztek - a telep iránt való érdeklődésüknél fogva ily énekül való felvételüket két rendes tag ajánlása mellett kéri, és a választmány felveszi."

6 Az 1907-es választásokon az elnöki székbe Meixner Emil, az alelnökibe Mihályfy József és Palágyi Kálmán került. Az alábbi határozat is ekkor született: „Miután a jövőben belépő új tagok a telepen már teljesen rendezett állapotokat találnak, amelyet a 5 VERŐ 1904. 6 BFL.IV. 1427.1905. február 24-i alapszabály. A belügyminiszter 1905. március 25-én hagyta jóvá. 256