Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Suba János: A Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete 253-272

Suba János A Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete István, Bokodi István, Pecha Lajos és Kia Jakab lett. Az I. kerületben két, a II. kerületben három póttagot választottak meg.

12 A képviselőtestület megalakította a különböző bizottságokat: a gazdasági bizottságba Kovács Géza, Körmendy-Ékes Lajos, Szegedy Lajos és Zachariás László, a kulturális és szociális bizottságba Janczer Lajos, Földes Géza, Földváry Ferenc, Frigyes Ferenc, és Szőke Sándor, az egészségügyi bizottságba Dembitz Mátyás, Kartal Emil és Dr. Menyhárt Lajos, a szépészeti bizottságba Körmendy-Ékes Lajos, Röde Károly, Semsey István, Weinert Tivadar és Weisz Gyula, az építkezési bizottságba Tóth József, Wittinger Ferenc került be.

13 1936-ban módosították a képviselőtestület létszámát, négy esküdt helyett hat főre, éves tiszteletdíjukat 600 pengőben állapították meg; s létrehozták a testnevelési bizottságot: dr. Janczer Lajos magánzó, Kis Jakab igazgató-tanító és Kirimi József személyében. 1936-ban községháza céljára megvették a Hollzmann-féle házat 23 000 pengőért (733 négyszögöl), ott helyezték el a jegyzői hivatalt és a szolgálati lakást, ám a főjegyzőnek nem volt külön irodája, egy szobában volt az adóügy és a közigazgatás. A mezőőri állást megszüntették miután a község 236 000 pengőt arra költött, hogy kockaburkolattal lássák el az utakat. Padokat állítottak, megkezdték az utcák tervszerű fásítását Rőde Károly és Weinert Tivadar tervei alapján. A községi utak karbantartására egy útkaparói állást rendszeresítettek évi 600 pengő fizetéssel. Az egyesület ezekben az években a Zettner családdal és társaikkal volt kénytelen csatázni, akik az érvényes közgyűlési határozatokat megfellebbezték, így az egyesület vezetésének állandóan védekeznie és magyarázkodnia kellett. Az indok mindig az volt, hogy a vezetőség adósságot adósságra halmoz, és csődbe viszi az egyesületet, ezért Zettnerék minden adminisztratív eszközzel gátolták az új beruházásokat (például iskolafejlesztés), s kérték az egyesület autonómiájának felfüggesztését és kormánybiztos kiküldését. Utoljára az alapszabályt az 1936. március 29-én megtartott rendkívüli közgyűlésen módosították, és még ekkor is az egyesület székhelyeként Mátyásföld üdülőhely szerepelt.

14 „Mátyásföld politikai község Ómátyásfold elnevezés alatt ismert kertváros jellegű részén ingatlannal bíró természetes, és jogi személyeknek közérdekből való tömörítése, e terület üdülőhelyi jellegének megóvása, színvonalának folytonos emelése, továbbá a telepnek a környék kulturális és sportközpontjává való fejlesztése. Célját képezi továbbá mindazon közművek és közintézmények létesítése és fenntartása, 12 BFL. IV. 1426. (Az 1949. évi XXVI. törvénycikk alapján Budapesthez csatolt városok és közssége szabályrendeleteinek levéltári gyűjteménye.) Mátyásföld szabályrendelete. 13 BFL. V. 706. Mátyásföld, Képviselőtestületi jegyzőkönyvek, 1935. 14 BFL. IV. 1427. 1935. június 30-i alapszabály. 1936. január 16-án hagyták jóvá. 267