Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Suba János: A Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete 253-272

Suba János A Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete tagjainak számát huszonegyre emelték. Az egyesület célkitűzései azonban nem mó­dosultak. A célok elérésére szolgáló eszközök az alapszabály szerint az egyesület tu­lajdonát képező és az általa fenntartott, valamint még a jövőben még szerzendö, vagy létesítendő ingatlanok (utak, parkok, sétányok, erdő, épületek), közlekedési eszkö­zök, az egyesületi tagok szellemi és anyagi életszükségletei kielégítésére szolgáló közmüvek, szórakozási és egészségügyi intézmények, közművelődési előadások és kiállítások rendezése, a telep nyaraló jellegének és egészséges voltának fenntartását biztosító, részben telekkönyvi bekebelezésekkel is biztosított szerződési megállapo­dások s a hatóság támogatásának kieszközlése. 9 1932. október 22-én tartották meg a képviselőtestület alakuló gyűlését. A legtöbb adót fizető polgárok közül tizenkilenc fő (tizenhat rendes és három póttag) került be vagyoni cenzus alapján a képviselőtestületbe: Dr. Körmendy-Ékes Lajos, Dr. Szegedy Lajos, Földes Géza, dr. Janczer Lajos, Kartal Emil, Nagy Kálmán, Lacsny Árpád, Kovács Géza, Szőke Sándor, Tarr István, Almási Illés, Pecha Lajos, Zs. Sza­bó Sándor, Zimányi Ferenc, Földváry Ferenc, Hinner Mór, póttagok: Sikorszky Ti­tusz, Köveskuthy Jenő, Gonczlik József, Fecske Lajos és Zachariás László. Közülük választották meg Mátyásföld közigazgatási apparátusának tagjait. Főbí­rónak Váry Gyulát, közgyámnak Sikorszky Tituszt, pénztárosnak Gonczlik Józsefet. A gazdasági bizottságba: Frigyer Ferenc, Kovács Géza, Szegedy Lajos, Zachariás László, a szépészeti bizottságba Körmendy-Ékes Lajos, Rédhe Károly, Semsey Ist­ván, Szikorszky Titusz és Weinert Tivadar, a kulturális és szociális bizottságba Almási Illés, Földes Géza, Földváry Ferenc, Jankó Ágoston és Szőke Sándor, az egészségügyi bizottságba Almási Illés, Kartal Emil és Menyhért Vilmos, a testneve­lési bizottságba Almási Illés, Hinner Mór és Janczer Lajos került. A községi iskola­székbe hat rendes és hat póttagot választottak. 1932. december 10-én megalkották a községi szabályrendeletet, amely három tisztségviselőt engedélyezett: jegyzőt, aljegyzőt és írnokot. A testület tagjainak szá­mát velük együtt 30 főben állapították meg: tizenegy választott képviselővel (közös­ségi képviselők, és állásuknál fogva szavazati joggal bíró elöljárósági tagok) és tizenhat virilissel kiegészülve. Az első jegyző Márton Imre lett, aki 1908 óta tevé­kenykedett a közigazgatásban. A három községi tisztviselő egy év alatt elintézett 8000 ügyet, 4400 bírósági kézbesítést, 2000 közigazgatási kézbesítést, négy ingyen munkaerő segítségével. (1934-ben két irodatiszti állást, 1937-ben irodai altiszti állást rendszeresítettek.) Az önállóságot új utcanevek is kifejezték, a régi cinkotai utat Erzsébet királyné út­nak, az új kataszterben a dűlőket Mátyásföldi szántónak, Repülőtér és Forrásmajor­nak nevezték, a házakat újraszámozták. Az új földmérés alapján megtörtént a telek­9 BFL. IV. 1427. 1931. május 10-i alapszabály. 1931. október 21-én hagyták jóvá. 263

Next

/
Oldalképek
Tartalom