Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Suba János: A Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete 253-272

Suba János A Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete adóban 2984 korona 54 fillért fizettek be, ám ezért semmiféle ellenszolgáltatást nem kaptak, megindultak a tárgyalások arról, hogy az anyaközség vállaljon részt a telep közterheinek viselésében, ezért 1909-ben Cinkota a telep számára évi 200 korona hozzájárulást szavazott meg, s átengedte a fogyasztási szövetkezet adóját. 1910-ben társaságot hoztak létre a telep víz- és villamos művének megépítésére. Az egyesület ingyen átengedte a szükséges területeket és 125 000 koronával belépett a társaságba, így 1911 -re megépülhetett az áramszolgáltató központ és a víztorony. A telep előtt elvezető Kerepesi utat a Kereskedelemügyi Minisztérium szilárd útburkolattal látta el, addig a gépjármű forgalom által igénybevett utakat az Államépítészeti Hivatal öntöztette, pormentesítette, amihez a vizet az egyesület biztosította. A HÉV a cinkotai vonalszakaszt villamosította, így átszállás nélkül a város központjáig mehettek be az utasok. 1913-ban temetőt is akart létesíteni az egyesület, de a közgyűlés az érdekelt telektulajdonosok tiltakozására - a szomszédos telkek értékcsökkenése - elutasította a kérést. Mátyásföldön az egyesület vezetősége szinte évente változott. Az 1908. március 15-i közgyűlésen új választásokat tartottak, az elnök Bellovics Imre, az alelnök Antal Gyula és Bartolfy János lett. Az 1910-es tisztújításon elnökké Bellovics Imrét, alelnökökké Fehérváry Józsefet és dr. Spett Ferencet választották meg. Bellovics 1911-ben lemondott, helyette Antal Gyula lett az elnök, 1911-ben azonban már Palágyi Kálmán töltötte be ezt a tisztséget, mellette Diósy Lajos és Zehntbauer Gyula nevét olvashatjuk alelnökökként. 1912. október 20-án Palágyi Kálmán is lemondott, helyette Diósy Lajos lett az elnök, aki mellé 1913-ban az új tisztújítás során Töttösy István és dr. Papp László került alelnöknek. Cinkota község 1913-ban önálló rendőrséget szervezett, ebből két fő Mátyásfölre jutott, így az egyesület négy tagból álló saját rendőrsége március 15-én megszűnt, az egyesületi rendőrség vezetője telepfelügyelőként dolgozott tovább. Az egyesület a két községi rendőr illetményének állandó viselésére nem kötelezte el magát, ezért helyettük már 1915. július 1-től két egyesületi éjjeli őrt alkalmaztak. Csak 1918-ban kapott az élet és vagyonbiztonság védelmére öt fős csendőrkülönítményt a telep, az egyesület költségén. A Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete 1914. május 24-én tartott közgyűlésén a választmányból a társadalmi feladatok megoldására egy nyolc fős (öt egyesületi és három egyesületen kívüli tagból álló) vigadalmi bizottságot küldött ki, akik kaszinó alapítását határozták el. Az egyesület díjtalanul, kizárólagos és korlátlan használatra átengedte öt év időtartamra a vendéglőépületben a tagsága részére fenntartott helyiséget, a teraszt és az I. számú étterem egy részét azzal a feltétellel, hogy a kaszinó tisztikarának, választmányának és tagjainak 2/3-a az egyesület tagjaiból kerül ki. (A Cinkota-Mátyásföldi Kaszinó hosszadalmas előkészületek után, 1926. november 26-án nyílt meg a Park vendéglőben.) 259