Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Sipos András: Városi agglomerációk és közigazgatási határok Közép-Európában, 1850-1950 : Nagy-Bécs és Nagy-Berlin kialakulása 49-91

Sipos András Városi agglomerációk és közigazgatási határok... számára, valamint a nagy- és kisüzemek egyszerű és célszerű telepítésének feltételeit." Rendkívül fontos a kiterjedt erdő- és zöldterületek biztosítása, hiszen egyre erősödik a „Drang nach Freie", a napfény és jó levegő utáni vágy, és ezen természetes igények kielégítését „a folytatódó beépítés egyre nehezebbé teszi." Kívánatosnak minősíti a már beépített területek áttörését parkosított utcákkal, játszóterekkel és sportpályákkal. Az egész terv rendeltetése „egy XX. századi nagyváros műszaki és esztétikai egységének megalapozása", aminek kulcseleme a közlekedési hálózat. A tervpályázat alapján elkészítendő alaptervet keretnek szánták az egyes községek és városok beépítési terveinek elkészítéséhez. Közigazgatási egyesítés helyett azt vetették fel, hogy ez érintett önkormányzatokat kötelező „célszövetség" keretében kell összefogni és ekképpen biztosítani a terv intencióinak érvényesülését.

37 A kezdeményezéshez csatlakozott Berlin városa és több környékbeli önkormányzat is. A tervpályázatot, mely ezzel félhivatalos szintre emelkedett, 1908 folyamán kiírták, lezárására pedig 1910-ben került sor. A nagy érdeklődéssel kísért pályázat egyik legfőbb tanulsága az volt, hogy a már beépített, illetve az érvényes szabályozási tervekkel már „lefedett" területen a lényegi változtatások igen nagy akadályba ütköznek. A fő hangsúly így a központtól távolabb eső szabad területek felhasználására, valamint az egységes közlekedési hálózat tervszerű kiépítésére került.

38 „Az, hogy egy ilyen terv papíron létezik, Nagy-Berlin lakosságán még igen keveset segít. Ennek érvényesítéséhez le kell győzni a nagybankokkal összefonódott ingatlanhasznosító társaságoknak, valamint a telekbirtokosok tekintélyes részének és az általuk uralt önkormányzatoknak az ellenállását" - hangzik a létező beépítési terveket és építési szabályzatokat átvizsgáló egykorú szakértők értékelése.

39 Nagy-Berlin mint közigazgatási egység létrehozásának áthághatatlannak tűnő politikai akadályai, másrészt a koordinált városfejlesztés elkerülhetetlen szükségességének felismerése azt eredményezte, hogy a porosz kormányzat és törvényhozás elfogadta a kötelező célszövetség tervét, és 1911 júliusában törvény született annak létrehozásáról.

40 Az 1912. április 1-i hatállyal megalakított célszövetség (Zwecksverband) Berlin, Charlottenburg, Wilmersdorf, Rixdorf-Neukölln, Lichtenberg és Spandau városokon kívül átfogta Teltow és Niederbarnim kerületek egészét, összesen mintegy 3500 km

2 területet. Jóval túlterjeszkedett tehát a tulajdonképpeni agglomeráció, illetve a tervpályázat által felölelt 25 km sugarú kör határain (legnagyobb észak-déli kiterjedése a 100 km-t is megközelítette). 4,2 millió lakos élt a területén, mintegy fele részük magában Berlinben. A célszövetség legfőbb szerve a 100 tagú közgyűlés volt, melynek tagjait 37 ANREGUNGEN ... l-l 1. p. 38 BERNHARDT 1998. 272-279. p. 39 Id. uo. 275. p. 40 szövegét közli: FRAGEN DER KOMMUNALEN SOZIALPOLITIK, 136-157. p. 77