Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Sipos András: Városi agglomerációk és közigazgatási határok Közép-Európában, 1850-1950 : Nagy-Bécs és Nagy-Berlin kialakulása 49-91

Sipos András Városi agglomerációk és közigazgatási határok... sok tekintetben eredményes erőfeszítések történtek az elővárosi vonalak fejlesztésére, a tarifarendszer egységesítésére. Az igazi ésszerűsítést azonban gátolta, hogy nyolc magán és hét kommunális villamosvasúti társaság vonalait (és érdekeit) kellett volna összehangolni. A helyi gazdaság dinamizmusa nem utolsó sorban a vízi utak sűrű hálózatára támaszkodott, amelyek gondozása és fejlesztése ugyancsak határokon átnyúló ügy volt. A főváros az infrastruktúra más területein is szorosan összefonódott a környékkel. Berlin csatornázását már az 1870-es évektől úgy oldották meg, hogy a szennyvizet a város határában lévő földek öntözésére hasznosították. 1903-ban 6 környéki települést láttak el Berlin gázművei, tizenötöt elektromos művei, négyet vízművei, a csatornahálózathoz pedig kilenc helység kapcsolódott.

33 2. táblázat. Városok népessége a berlini agglomerációban 1871-1919 1871 1880 1890 1900 1910 1919 1. Berlin Berlin 822 935 1 118 697 1 575 013 1 885 901 2 071 257 1 902 509 Nagy-Berlin* 931 984 1 960 147 2 712 190 3 734 258 3 804 048 Ebből Kis-Berlin**% 88,7 80,7 69,8 55,6 50,1 Kis-Berlinen kívül % 11,3 19,3 30,2 44,4 49,9 2. Környék Charlottenburg 19 587 30 562 76 859 189 305 305 978 322 792 Rixdorf/Neukölln 8 125 18 729 35 702 90 422 237 289 262 128 Schöneberg 4 555 11 180 28 721 95 998 172 823 175 093 Lichtenberg 4 754 17 281 33 943 60 255 133 141 144 662 Wilmersdorf 1662 2911 5 164 30 671 109 716 139 406 Spandau 20 451 29 994 45 951 65 030 84 855 95 513 Köpenick 5 267 8 924 14619 20 925 30 879 32 586 * Az 1920-ban megállapított határokkal. ** Nagy-Berlin hat belső kerülete, 1920. 33 MATZERATH 1984. 290-304. p.; THIENEL 1977. 57-80. p.; GRZYWATZ 1997. 195-210. p. 34 BERNHARDT 1998. 16. p. 73