Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Gergely Gábor: Budapest kerületeinek közigazgatási változásai 337-349

Tanulmányok Budapest Múltjából XXX. 1949-ben Rákospalota és Pestújhely már Újpesttől különválva, önálló kerületként jelenik meg, Rákospalota néven. Az új kerület határai megegyeznek az elővárosok korábbi határaival. XVI. KERÜLET Bárczy és Harrer Nagy-Budapest tervében már szerepel a mai XVI. kerület Budapesthez csatolása önálló kerületként, míg Szendy javaslata szerint ez a terület a XIV. kerület része lett volna. 1949-ben Rákosszentmihály, Sashalom, Mátyásföld és Cinkota, valamint a XIV. kerület délkeleti csücske együtt alkotta az új XVI. kerületet. A tervekben a kerület neve Kossuthváros, de végül nem kapott nevet. XVII. KERÜLET Bárczy és Harrer tervezetében már van utalás Pest délkeleti elővárosainak bekebelezésére, de annak nincs nyoma, hogy ezt milyen formában gondolták (külön kerületként vagy pl. a X. kerületbe olvasztva). Szendy terveiben a mai XVII. kerület mint a X. kerület része jelenik meg. 1949-ben Rákosliget, Rákoscsaba, Rákoshegy és Rákoskeresztúr összevonásából jött létre a XVII. kerület. Eredeti neve Rákosváros lett volna, ám ez 1935-től a XIV. kerület neve volt, végül a XVII. kerület hivatalos nevet nem kapott. XVIII. KERÜLET A Bárczy-Harrer-féle tervezetben már van utalás a mai Pestszentlőrinc Budapesthez csatolásra. Szendy terveiben konkrétan szerepel Pestszentlőrinc, Pestszentimre, Vecsés és Kispest összevonása az új XVII. kerületbe. 1949-ben Nagy-Budapest XVIII. kerülete eredetileg Kispest, Pestszentlőrinc és Pestszentimre összevonásából jött volna létre, Pestlőrinc néven. A végső változatban Kispest már önálló kerületként jelenik meg, Vecséstől egy kisebb területet csatoltak a XVIII. kerülethez. Az új kerület neve Lőrinc lett, a városrészek neveiből pedig elhagyták a „szent" jelzőt. 342