Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Kalmár Ella: A "statisztikai" Nagy-Budapest 289-336

Kalmár Ella A „statisztikai" Nagy-Budapest statisztikai adatainak összefoglalását tartalmazó alapvető fontosságú művét „Nagy-Budapest népessége" címen. Az ötven éve Nagy-Budapesthez csatolt települések statisztikai adatsorainak összeállítását, mellyel szeretnénk tisztelegni Thirring Lajos munkássága előtt, és a táblák magyarázatát az előbb említett összefoglalóból vett idézet előzze meg: „Statisztikai kimutatásaink lehetőleg és a legtöbb esetben egyenkint sorolják (és sorolták) fel az elővárosokat; ezáltal egyrészt kifejezést nyer az a körülmény, hogy nem közigazgatási egységgel, hanem egy nagyobb »agglomerációs« egységgel állunk szemközt, másrészt a Nagy-Budapestre vonatkozó esetleges különféle változatok kiszámítására is mód nyílik."

31 Magyarázatok a táblákhoz A statisztikusok, demográfusok egy-egy település bemutatásakor, statisztikai leírásakor általában az akkor adott területet veszik alapul, és idősoraikban „visszafejtik" az adatokat, azaz a rendelkezésükre álló alapadatokat felhasználva, visszatekintéseikben az éppen fennálló közigazgatási keretek szerint állítják össze a számsorokat. A községgé alakulások, át- és visszacsatolások részletezését általában a jegyzetekben tüntetik fel. Ezt a gyakorlatot láthatjuk pl. az 1930-as népszámlálás községsoros köteteiben, illetve a KSH-ban készülő visszatekintő hosszú idősorokban,

32 vagy a „Magyarország megyei kézikönyvei" sorozat budapesti köteteiben is. Táblázataink összeállításánál nem ezt a módszert követtük, hanem minden esetben a népszámlálási kötetek községsoros adatait használtuk és tüntettük fel. A tízévenkénti adatok „pillanatfelvétel''-ként rögzítik és tükrözik a település adott közigazgatási kerete szerinti statisztikai állapotát. E kötetek az önálló községeket, városokat mutatják be, 1910-től pedig a hozzájuk tartozó külterületek legfontosabb adatait is közlik, melyek természetesen a község adataiban benne foglaltatnak.

33 Egy település kialakulása, fejlődése, önállósulása hosszá folyamat, s ennek pontosabb statisztikai bemutatása végett a tíz évenkénti pillanatfelvétel mellett közöljük az 31 THIRRING L. 1935/b. 7-8. p. 32 Lásd pl. Magyarország településeinek vallási adatai (1880-1949) 1-2. kötet. Bp., 1997. (összeáll.: Pálházy László) azl997. január 1-i közigazgatási beosztás szerint, vagy: Magyarország községeinek és városainak népessége az 1850., 1857. és 1870. években (az 1980. évi államigazgatási beosztás szerint). Bp., 1984. Az 1941 -es népszámlálás utólagosan közölt köteteit az 1970. január 1 -i beosztás szerint publikálták. 33 1910-ben a 100,1920-ban az 50, míg 1930-ban már a 10 fős és annál népesebb külterületi lakott helyek legfontosabb adatait találhatjuk meg a népszámlálások köteteiben (pl. 1910-ben Cinkota külterülete Mátyásföld, Ehmanntelep - a későbbi Sashalom; Soroksáré Soroksárpéteri - a későbbi Pestszentimre). 297