Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás
Kalmár Ella: A "statisztikai" Nagy-Budapest 289-336
Kalmár Ella A „statisztikai" Nagy-Budapest táskörének kiterjesztéséről szóló rendelkezésekben megnevezett 24 település adatsorait kívánták publikálni. 23 Az 194l-es népszámlálás előzetes eredményeinek ismertetésekor 24 a „Nagy-Budapest ú. n. statisztikai területe" megnevezést használja. 1942-es tanulmányában 25 elemzi és össze is hasonlítja a „statisztikai", a Fővárosi Közmunkák Tanácsa hatáskörébe vont, valamint a Szendy Károly tanulmányában vizsgált (Nagy-Budapesthez sorolt) községek statisztikai adatait. A Székesfővárosi Statisztikai Hivatal az 1940-es évekig következetesen ragaszkodott az egykori megállapodáshoz. A hivatal munkatársainak fontos szerepe volt a Szendy-tanulmány előkészítésében is. 1947-től a Statisztikai Havi Füzetek „Függelékéében és az évkönyvben közölnek Nagy-Budapest bontásban adatsorokat, ekkor azonban már a 33/1938. sz. belügyminiszteri rendelet alapján vizsgálták Nagy-Budapestet. 26 A Fővárosi Statisztikai Hivatal 1949 második felében a város vezetőinek használatára és tájékoztatására összegyűjtötte az egyesítendő települések legfontosabb statisztikai adatait, 27 ez az összeállítás azonban már a ténylegesen megvalósuló NagyBudapest helységeit tartalmazza. Nagy-Budapest megalakítása előtt, illetve azzal párhuzamosan zajlott az 1949-es népszámlálás feldolgozása, ezért a részletes községsoros kötetekben a székesfőváros és a hozzákapcsolt 23 település valamennyi adata Budapest főváros adatsorába vonódott össze, - a székesfőváros néhány főbb adata (népesség, nemek szerinti megoszlás, stb.) kivételével. A népszámlálás előkészítésekor azonban tervezték a főváros és környéke elkülönítését. Thirring Lajos 1957-es tanulmányában így ír erről: „A népszámlálás adatgyűjtő nyomtatványai országosan egyöntetűek voltak. Ez alól az általános szabály alól kivételt csupán Budapest és a fővárossal akkoriban még 22 1937. évi VI. te, 38/1938. BM rendelet 23 THIRRING L. 1981. 80-81. p. 24 THIRRING L. 1941. 175. p. 25 THIRRING L. 1942. 381^102. p. 26 Azaz Vecséssel együtt 24 község szerepel táblázataikban, sőt az iskolai felméréseknél még Csillaghegyet (mely Békásmegyer része) is külön sorban szerepeltetik. 27 BFL. XXIII. 102. d. Budapest Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának iratai. Pesta László VB elnökhelyettes iratai. Tájékoztató adatok a Nagy-Budapesthez tartozó peremvárosokról és községekről (összeáll: Fővárosi Statisztikai Hivatal) Bp., [1949.] 295