Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Kalmár Ella: A "statisztikai" Nagy-Budapest 289-336

Kalmár Ella A „statisztikai" Nagy-Budapest A Lovaregylet az istállók és lóversenypályák építésén túl a község fejlesztésére is gondot fordított (vízmű, iskola, községháza), sőt a település önállósulásában is nagy szerepet játszott. A századforduló első évtizedében egyre népszerűbbek lettek az itteni versenyek, még különvonatokat is kellett indítani a fővárosi polgárok nagyobb kényelméért. A városligeti lóversenypálya bezárásával 1919-1924 között már minden versenyt itt tartottak; itt rendezték az első négy Magyar Derbyt is. 1925-től a pesti lóversenytér megnyitásával az alagi pálya népszerűsége erősen csökkent.

14 A megállapodáshoz, azaz a 20, majd Sashalom és Mátyásföld önállósulásával 21, illetve 22 „szomszédos község" Nagy-Budapesthez sorolásához, valóban mindkét hivatal ragaszkodott a következő két évtizedben. Először 1925-ben találkozunk a Nagy-Budapesthez sorolt 20 „szomszédos község"-gel. Ekkor jelent meg ugyanis a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal kiadásában a Statisztikai Közlemények sorozatban, Thirring Gusztávnak a fővárosunk félévszázados fejlődését bemutató statisztikai összeállítása. A kiválasztás alapjának és szempontjainak indoklásában megismétli a levélváltás mondatait: „A szomszédos községek városi, illetve fővárosi jellegét egyrészt építkezési módjuk, másrészt és különösen lakosságuk foglalkozási módja adja meg." „Az itt felsorolt községek, melyeknek szinte szertelen népgyarapodása egyenesen Budapest népességének rovására történt, tekinthetők azoknak, melyek gazdaságilag Budapesthez számítandók és így majdan Nagy-Budapest alkotó részei lehetnek."

15 Thirring Gusztáv tíz évvel későbbi összefoglalója szinte szó szerint megismétli a szomszédos községekről szóló megállapításokat, adatokat s még inkább hangsúlyozza Nagy-Budapest szükségességét: „Ha e községek politikailag különálló egyedek is, melyek Budapest közigazgatásának keretein kívül és attól függetlenül alakultak és fejlődtek nagyra, gazdaságilag mégis fővárosunktól elválaszthatatlanok s alkotó részei annak a Nagy-Budapestnek, mely előbb-utóbb okvetlenül létesülni fog [...]." 6 Az 1920-as népszámlálás végeredményeinek publikálásakor 1929-ben, Mozolovszky Sándor ugyancsak ezeket a községeket sorolja Nagy-Budapesthez.

17 Az 1922-től megjelenő Magyar Statisztikai Szemle cikkeiben, illetve az előbbiekben 14 A magyar lóversenyzés történetét tárgyaló munka két fejezetet is szán az alagi versenyzésnek: FEHÉR - TÖRÖK 1977. 63-65., 102-109. p. A pálya száz éves történetéről egy ismertető jelent meg SZÁRAZ Györgytől: SZÁRAZ 1996.; a MAGYAR LO VAREGYLET mérlegeit 1935-1940. évből néztük át. 15 THIRRING G. 1925. 25. p.* 16 THIRRING G. 1935. 161. p. 17 NÉPSZÁMLÁLÁS, 1920/vég. 21-22. p.* 293