Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Suba János: A Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete 253-272

Suba János A Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete rattak, ha túl zajosnak, nem nyaralótelepre valónak ítélték. 1888 őszén megkezdték a telep tervszerű fásítását, vízvezetéket építettek, minden utcasarokra lámpát állítottak; a vármegye alispánja pedig elrendelte, hogy május 1-től szeptember 30-ig tilos a sertéstrágya szállítása Kőbánya és Cinkota között. 1889-ben a Budapest Helyiérdekű Vasút megindulásakor, az egyesület sürgetésére Beniczky Gábor újabb 43 katasztrális holdat, azaz 59 telket bocsátott az egyesület rendelkezésére. A telkek vételárát két év alatt kellett törleszteni. Még abban az évben felépült tizenhárom nyaraló, villaépület, három gazdasági épület, két kertészlakás, öt kertészház és egy emeletes vendégfogadó. A nyaralótelep melletti 34 holdas erdőt Beniczky Gábor parkosította, a közepén épült vendéglő haszonélvezete őt illette. Az 1889. január 27-i közgyűlésen és választáson elnökké ismét Szeniczey Ödönt, alelnökké Kerekes Istvánt választották. 1890-ben a tagsági díj négyszögölenként egy krajcár lett. 1891-ben az egyesület megvette a parkerdőt, a település központjában megépült a HÉV állomás. Hetente egyszer - tekintet nélkül arra, hogy kifizetődött-e - színházi vonatot indítottak Budapestre, a telepen dolgozó munkások számára kedvezményes jegyeket biztosítottak, növelték a járatok számát, kedvezőbben alakították a menetrendet. (A HÉV vezérigazgatója is a telepen lakott!). Néhány éven belül (pontosan 1898-ban) telefonösszeköttetés és posta is létesült. 1892. június 22-én újra megválasztották elnöknek Szeniczey Ödönt, alelnöknek Neuschloss Marcelt, s a rákövetkező évben módosították az alapszabályt.

4 Az egyesület ügyeit az elnökből, két alelnökből, titkárból, pénztárosból álló elnökség, valamint a tizenhat rendes és hat póttagból álló választmány intézte. A nyaralótelep ügyeit először a közgyűlés által a tagok köréből választott szakbizottságok vezették, helyettük azonban 1894-től egy-egy gazdasági, műszaki, jogi, egészségügyi és élelmezési előadót választottak. Ez a megoldás nehézkesnek bizonyult, ezért 1895-től az elnökség látott el minden feladatot. Állandó jelleggel csak a vigalmi bizottság működött. Az 1894. május 30-i közgyűlésen Szeniczey Ödön lemondott az elnökségről, Kunkel Imre pedig a választmányi tagságról, mivel mindketten eladták mátyásföldi ingatlanjaikat és elköltöztek. Az új elnök Terstánszky Kálmán lett, az alelnökök Nemes Ferenc és Paulheim József, Szeniczey Ödönt díszelnökké választották. Az 1895. évi közgyűlésen a legfontosabb határozat az volt, hogy a meglévő favázas vendéglőt bontsák le, és helyette szilárd épületet emeljenek; Meixner Emilt elnökké, dr. Demjanovics Emilt és Strelinsky Sándort alelnökké választották. Ők ketten 1896. szeptember 12-én lemondtak, helyükre Szécskay István és Paulheim József került, utóbbira bízták az egyesület vagyonának kezelését és felügyeletét. Az 1899. május 31-i közgyűlésen a tagsági díjat négyszögölenként 2 krajcárra emelték; alelnökké Bellovits Imrét és Bartolfy János választották, a lemondott Paulheim József tisztelet4 BFL. IV. 1427. 1893. évi alapszabály. 255