Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Czaga Viktória: Egy világváros margóján – Pesthidegkút 217-231

Tanulmányok Budapest Múltjából XXX. szatócsok (14 fő), az iparosok száma 78 fő volt. Kő- és kavicsbányászat folyt a határban, de a három bánya mindössze 3-3 munkással dolgozott. A mész, a tégla és tetőcserép „gyár" az I. világháború után nem üzemelt. Az állattenyésztés sem virágzott: a községben mindössze 155 lovat, 237 szarvasmarhát és 368 sertést tartottak nyilván.

32 A két háború közötti gazdasági válság éveiben különösen nehéz volt az élet Pesthidegkúton. Ezen időszak egyetlen, helyi munkaalkalmat kínáló lehetősége az Ófaluban épülő - valójában átépített - Klebelsberg-kastély. Klebelsberg Kuno kultuszminiszter lakosa, de nem földesura volt a falunak. Feleségével, Botka Saroltával egy régi hidegkúti udvarházat vásároltak meg és építtették át kastéllyá.

33 A számlákból, megrendelésekből, az építkezés munkanaplójából

34 nyomon követhető, hogy minden, az építkezéshez szükséges és szakmai ismeretet, minőséget követelő munkára a fővárosból rendeltek iparosokat, mesterembereket. A helybelieknek maradt a napszámos munka az építkezésen, a kertrendezésben, majd a kész épület takarításában. Egyetlen jelentősebb megrendelést teljesítettek helyi vállalkozók: az építési anyagokat, a követ, a homokot, meszet, cserepet fuvarozták. A budai hegyek Pesthidegkutat megóvták a II. világháborús bombázások pusztításaitól, de éppen e viszonylagos biztonság miatt a község lélekszáma közel tízezerre nőtt. 1944 nyarától jelentős számú német és magyar, 1944. december 25-től szovjet csapatok állomásoztak a község területén.

35 A lakosság ellátásáról az elöljáróság gondoskodott, miközben a szovjet csapatok állomásozása azt is jelentette, hogy a helyi civilek a katonasággal együtt élték fel az élelmiszertartalékokat. Beszerzésre, utánpótlásra pedig itt, közvetlenül a budai ostromgyűrű mögött, a harcok idején nem nyílott lehetőség. Ennek ellenére ínségkonyhát is működtettek, s 1945. április 4-ig 42 500 ingyen ebédet osztottak ki. A főváros elfoglalása és a szovjet csapatok kivonulása után az elöljáróság éppen azért, hogy a fenyegető éhínségnek elejét vegye, mintegy segélykiáltásként kérte Budapest közellátási kormánybiztosát, hogy Pest32 Lásd előző jegyzet. 33 A kastély átépítése 1923-ban kezdődött és 1926-ra fejeződött be. MOL P432. Még ez évben Klebelsberget a képviselőtestület egyhangú lelkesedéssel a község díszpolgárává választotta, s róla a falu főútját - korábban Budai út - nevezték el, de utcát kapott felesége, Botka Sarolta is. BFL V. 708. a. 1926. november 18. 23. sz. 34 MOLP432. 35 A faluban 1944 júniusában egy német repülő utánpótlási oszlopot, a magyar 2/1., 2/II. és 2/III. pótzászlóaljakat, majd ez utóbbiak parancsnokságait szállásolták el. A szovjet csapatok 1945. március 28-ig tartózkodtak itt. BFL V. 708. c. 5678/1944.; 44/1946. sz. 224