Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Czaga Viktória: Egy világváros margóján – Pesthidegkút 217-231

Czaga Viktória EGY VILÁGVÁROS MARGÓJÁN - PESTHIDEGKÚT A Budai-hegység által övezett Hidegkúti-medence őstörténetét régészeti leletek sora igazolja. A Fazekas- és Remete-hegy barlangjaiban a kőkor, majd a bronzkor embere is otthonra talált, később a völgyben a kelták telepedtek meg, az utánuk jövő rómaiak pedig utat építettek a mai Hármashatár-hegyen át Aquincum felé. Mindazonáltal számunkra Hidegkút története az első írásos emlékkel kezdődik, ez pedig IV. Bélánakl255-ben kelt oklevele, amely szerint birtokcsere eredményeként Hidegkút a Margit-szigeti domonkos apácák tulajdonába került.

1 A tatárjárás után, midőn a budai várhegyen megépült a vár, s Buda királyi központ lett, a környék falvaiban az udvartartást kiszolgáló várnépek telepedtek meg, így a szomszédos Nagykovácsiban a királyi fegyverkovácsok, Solymáron a királyi solymászok. Hidegkút azonban nem az itt élő hadizenészekről, azaz királyi trombitásokról

2 kapta nevét, hanem jó és bővizű forrásáról,

3 ez is azt bizonyítja, miszerint a hely már jóval korábban lakott település volt. A középkor évszázadai alatt Hidegkút lakói Budával tartottak fenn közvetlen kapcsolatot, s ehhez a mai Hűvösvölgyön keresztül vezető utat használták.

4 A XVI. század első felében a Podmaniczky család birtoktestéhez tartozott Hidegkút.

5 Buda elfoglalása (1541) után a budai szandzsák részeként az egykor virágzó településen öt, 1 TOPERCZER 9-49. p. Tartja magát az a legenda is, hogy az államalapító Szent István az ellene lázadó Koppány pogányságra hajló, s ezért szolgaságra vetett magyarjait száműzte Hidegkút területére. 2 ZOLNAY 1977. 235-239. p.; BP. TÖRT. II. köt. 27. p. 3 A néveredethez fűződő, s azokat magyarázó legendákat közli TOPERCZER 7-9. p. 4 Ez az út - ma: Hidegkúti út - mind a mai napig az egyetlen, amely szinte köldökzsinórként kapcsolja a fővároshoz a települést. 5 Podmaniczky Mihály, a királyi testőrök kapitánya elesett a mohácsi csatában, s mivel nem voltak fiúgyermekei, testvére, Podmaniczky István nyitrai püspök örökölte - többek között - Hidegkutat is. Ő is részt vett a mohácsi csatában, de szerencsésen megmenekült. S mert az esztergomi érseki szék megüresedett, ő pedig a legidősebb volt az élő püspökök között, ő koronázta meg Szapolyai János királyt, majd átállt Habsburg Ferdinánd pártjára, s őt is megkoronázta. 1528 körül odahagyta a püspökséget, s kétszer nősült. Házasságaiból azonban nem származott utód, így Hidegkút birtoklásáért 1686 után testvérének, Mihálynak leányági leszármazottai jelentkeztek.; BP. TÖRT. II. köt. 35. p.; TOPERCZER 55. p. 217