Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Barta Györgyi: Budapest és az agglomeráció gazdasági szerepkörének átalakulása 201-216

Barta Györgyi Budapest és az agglomeráció gazdasági szerepkörének átalakulása annyi lakost kell kiszolgálnia, mint az ország egy átlagos bankfiókjának, és ötször-hatszor annyi lakost, mint az EU országaiban.

14 A budapesti agglomeráció és az észak-dunántúli térség között hatékony munkamegosztás van kialakulóban. Az Észak-Dunántúlra települő multinacionális iparvállalatok a budapesti korszerű szolgáltatások fogyasztói. Nem túlzás azt állítani, hogy a fővárosi tercier szektor (pénzügyi szektor, ingatlan ügyletek, távközlés, stb.) nagy beruházásai, gyors fejlesztése jórészt a multinacionális iparvállalatok igényeinek kielégítését szolgálja. Az észak-dunántúli és a budapesti agglomeráció térsége egyre inkább összefüggő körzetté fejlődik, részeként a Bécs-Pozsony-Brno-Győr-Budapest központú potenciális gazdasági régiónak. (2. ábra) A főváros központi szerepköreit erősíti a gazdaság irányító funkcióinak koncentrálódása. A vállalati központok egy-egy településen való koncentrálódása irányító központokathoz létre. A TOP 100 legnagyobb vállalatai bejegyzett működési központjainak települése alapján (86 vállalat adatait publikálták 1999-ben): 41 esetben a székhely Budapesten, 9 esetben a budapesti agglomerációs gyűrűben volt található. 3^1 nagyvállalattal rendelkezett Győr, Székesfehérvár, Szeged és Debrecen. A többi nagyvállalat székhelye egy-egy városban működött. A főváros kiemelkedő központi szerepkörére utal az a tény, hogy a nagyvállalatok, főleg a külföldi nagyvállalatok bejegyzett székhelyeinek közel 50%-a a budapesti agglomerációban koncentrálódik. Ettől lényegesen eltérő térbeli struktúra rajzolódik ki az ipari nagyvállalatok körében. Budapest és agglomerációja - a valamennyi nagyvállalat esetében kimutatott közel 50%-os részaránnyal szemben - az ipari nagyvállalatok székhelyeinek „ mindössze" 36%-át tömöríti. Ugyanilyen arányú koncentrálódás jött létre Északnyugat -Dunántúlon, tehát e két térségben található a legnagyobb iparvállalatok székhelyeinek közel háromnegyed része! Az Alföld 20%-os részaránya mellett teljesen eltörpül a nemrégiben még legfejlettebb iparú észak-magyarországi régió (5%), és a dél-dunántúli régió (3%). A legtöbb ipari nagyvállalat székhelye Budapesten van (25), a fővárost követi Győr (5), Székesfehérvár (5), Szombathely (4). Szembetűnő, hogy az ipari nagyvállalati székhelyeket nem vonzzák olyan mértékben a nagyvárosok, mint a tercier ágazathoz tartozó nagyvállalatokat. Az ipari nagyvállalatok elhelyezkedése a tercier ágazathoz tartozó nagyvállalatokhoz képest—a térben sokkal koncentráltabb és egyoldalúbb. (3. ábra) Budapest központi szerepköre megerősödött az átmenet 10 évében. Egyre jelentősebb irányító funkciót tölt be a magyar gazdaságban, modern tercier szektora nem csak a magyar gazdaságot szolgálja, hanem Közép-Kelet-Európa gazdaságait is. Bu14 GÁL 1998. 43-69. p. 211