Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás
Barta Györgyi: Budapest és az agglomeráció gazdasági szerepkörének átalakulása 201-216
Tanulmányok Budapest Múltjából XXX. Az ipar városon belüli térbeli átrendeződésében drasztikus változás nem következett be: zsugorodnak az ipari területek, a korábban összefüggő „fél karéj" egyre mozaikosabbá válik. 11 Különböző jellegű folyamatok zajlanak a fővárosi ipari területeken: - funkcionális átalakulás során az iparterületek egy része eltűnik, - más ipari területek teljesen, vagy részlegesen fennmaradnak, - új ipari területek alakulnak ki. A funkcióváltás a város északi felében fekvő ipari területeken kezdődött a legkorábban, és itt a leggyorsabb. E térség főtengelye a Váci út. Az egykor ipari üzemekkel, gyárakkal szegélyezett úton, különösen a Dunához közelebb eső oldalán, gyökeres változások zajlottak le az elmúlt években: az ipari funkció helyébe a tercier (kereskedelmi, javító, szolgáltató) funkciók léptek, s ma már ezek dominálnak. A város déli, délkeleti felének ipari területein az ipar hosszabb távú fennmaradásával lehet számolni. A budapesti térszerkezeti fejlődés új folyamata a városhatár menti új ipartelepi gyűrű kialakulása, többségükben zöldmezős fejlesztés révén, főként a korábbi iparterületekhez kapcsolódva (például, a XVIII. Méta utcai, a XV. Szántóföld és Cservenka úti, valamint a XVI-XVII. Bökényföldi úti iparterületek stb.). A városhatár menti ipari zónák kialakulása a természetes városfejlődési folyamat része. Tükrözi Budapestnek azt a sajátosságát, hogy még jelenleg is számottevő szabad területekkel rendelkezik, tehát a területhiány önmagában nem indokolja az ipar kitelepülését az agglomerációs övezetbe. Előny, hogy a városhatár menti térség közutakon viszonylag könnyen elérhető, viszont ez a fejlődési folyamat kétségtelenül veszélyezteti a főváros beépített területét körülölelő zöldgyürű fennmaradását. Megfelel a nemzetközi tendenciáknak a Budapest körüli agglomerációs gyűrű dinamikus ipari fejlődése is. Ritkán fordul elő, hogy korábban budapesti székhelyű vállalatok költöznének ki a nagyváros környékére, annál vonzóbb az agglomerációs gyűrű térsége az új telephelyet kereső vállalkozásoknak, a zöldmezős beruházásoknak (a legnagyobb részük ipari szolgáltatással, illetve kereskedelemmel foglalkozó kis- és középméretű vállalkozás, de több nagyvállalat, multinacionális vállalat is letelepült már ebbe a térségbe). A korábban a budapesti iparba ingázók egy része most az agglomerációs övezetben, saját lakóhelyét előnyben részesítve vállal munkát, vagy lesz önálló vállalkozó, így ha a vállalatok tömeges fizikai kiköltözéséről nem is beszélhetünk, a munkaerő helyváltoztatásáról annál inkább. 12 11 BARTA1999. 11. p.; KISS 1998. 138-162. p. 12 BARTA - BELUSZKY 1999. 208
