Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Barta Györgyi: Budapest és az agglomeráció gazdasági szerepkörének átalakulása 201-216

Tanulmányok Budapest Múltjából XXX. Ágazat A gazdasági vállalkozások és a költségvetési szervezetek beruházásainak ágazati szerkezete, 1996 és 1999 között (%) A külföldi érdekeltségű vállalatok beruházásainak teljesítményérték szerinti megoszlása (%), 1998-ban Ágazat Budapest Vidék Budapest Vidék Pénzügyi szolgáltatás 19 4 16 1 Ingatlanügyletek _ _ 19 1 Összesen 100 100 100 100 * valamint energia-és vízszolgáltatás Forrás: Területi Statisztikai Évkönyvek 1992-99. és Magyar Statisztikai Évkönyv 1999. évi adatai alapján számította Kiss János ; Megyei Statisztikai Évkönyvek, Budapesti Statisztikai Évkönyv, 1998, KSH, 1999. Az összes beruházásban, de főleg a külföldi működő tőke beruházásaiban a feldolgozóipar részaránya lényegesen nagyobb vidéken, mint a fővárosban. A tercier ágazatok közül a pénzügyi szolgáltatások, valamint a szállítás, raktározás, távközlés ágazatai élveznek prioritást a budapesti beruházásokon belül. A külföldi beruházók vidéken főleg az iparba és kisebb mértékben a szállítás-távközlés ágazatokba fektetnek, a fővárosban az üzleti szolgáltatások élveznek nagyobb figyelmet. Mivel a Magyarországra érkező külföldi működő tőke beruházásainak közel 60%-a kerül a főváros gazdaságába, az itteni ipar viszonylag kisebb aránya ellenére is jelentős beruházáshoz jut külföldi forrásból. A budapesti gazdaságba beruházók által kitüntetett területek folyamatosan változtak az elmúlt 10 évben, jobbára követve a tőke megtérülési idejének gyorsaságát. E téren kivétel talán az ipar. Ebben az ágazatban a rendszerváltozás utáni privatizációs lehetőségek vonzották jelentős mértékben a külföldi tőkét, míg a pénzügyi szféra, vagy az ingatlanpiac ekkor még nem nyílt meg a külföldi befektetők számára. Nem véletlen, hogy az 1990-es évek elején az első jelentős, külföldi beruházások éppen a távközlési rendszer kiépítését célozták meg (a beruházások 90%-a származott külföldi tőkeforrásból, nemzetközi pénzügyi szervezetektől, multinacionális távközlési vállalatoktól. A távközlési beruházások nagyobb része kezdetben Budapest távközlésének fejlesztésére koncentrálódott, 1997-re nagyjából be is fejeződött az országos hálózat fejlesztése).

6 A távközlés kiépítése volt a feltétele a multinacionális vállalatok jelentős térhódításának, a gomba módra szaporodó bevásárló központok építésé5 NAGY 2001. (A szerzők között szerepel Kiss János). 6 TINER 1998. 141-163. p. 204