Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Barta Györgyi: Budapest és az agglomeráció gazdasági szerepkörének átalakulása 201-216

Tanulmányok Budapest Múltjából XXX. gétől függ. A híd-szerep feltételezi, hogy a város az erőforrásokat kívülről gyűjti, fogadja, és annak pozitív fejlesztő hatásait a tág környezete felé továbbítja. A nagyváros híd-szerepe kihat az ország más területeinek fejlődésére, a határokon átnyúló együttműködésekre. Végeredményben, a híd-szerep betöltése leginkább a nagyváros által szervezett térségnek, régiónak kínál közvetlen előnyt és prosperitást. Budapest geopolitikai fekvése, történelmi tradíciói és gazdasági dinamizmusa lehetőséget nyújt arra, hogy a híd- és kapu-szerepek kiteljesítésében keresse és találja meg fejlődésének kulcsát. E szerepek megjelenése már az átmeneti években is meghatározó jelentőségű volt. Budapest, a budapesti agglomeráció regionális súlya jórészt attól függ, milyen mértékben képes közvetíteni és tágítani a Nyugat-Kelet közötti kapcsolatokat, képes-e megteremteni, megszervezni az együttműködést a különböző kiterjedésű térségeiben, a szűkebb és tágabb agglomerációban, a közép-magyarországi régióban, az országban, Közép- és Kelet-Európában. (1. ábra) 1. ábra Budapest kapcsolati irányai a szűk és tág agglomerációjának városai, a régió központok és külföld felé Forrás: A Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Koncepciója (1999) p. 81 202