Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Enyedi György: Nagyvárosi régiók 9-25

Enyedi György Nagyvárosi régiók liberalizáció saját nemzeti piacaikon kényszeríti őket versengeni az importtal. A világpiaci export, a belső piaci versengés jobban ráutalja e vállalatokat a csak nagyvárosban található felső szintű üzleti szolgáltatásokra. Egyidejűleg sok ország felhagyott a regionális politikával, a területi decentralizációval, vagy költségvetési okokból, vagy azért, mert újrafogalmazták gazdaságpolitikájukat: az export-orientáció került előtérbe az iparban s a szolgáltatásban, s ezt a települési koncentráció jobban szolgálja. A fejlődő országok nagyvárosaiban zavarokat okozott az egész más feltételek között működő fejlett nagyvárosok módszereinek - a nemzetközi segélyszervezetek által gyakran előírt - átvétele. Ezek általában növelték az egyenlőtlenségeket. Például mindenütt a városi közszolgáltatások privatizációját javasolták. Ám egy olyan országban (városban), ahol még az elemi infrastrukturális ellátás sem épül ki, a javuló közszolgáltatást csak azok élvezik, akik eddig is hozzájutottak, az alapinfrastruktúra hiányát pedig a magántőke nem fogja megszüntetni. Az adózás decentralizációja és a helyi infrastruktúra-fejlesztés ismét a gazdag régiókat szolgálja, s a dinamikus nagyvárosok vonzerejét növeli. A politikai decentralizáció, a nem kormányzati szervezetek s helyi közösségi társulások bevonása a döntéshozatalba segíthet a demokratikusabb döntéshozatal kialakításában, a kisemmizettek egyes csoportjainak mozgósításában. Ám aligha képzelhető el, hogy ily módon csökkenne a gazdagok és szegények közötti elképesztő különbség, s megvalósulhatna az átlátható és átfogó demokratikus folyamat a szükségletek és jogok megfogalmazása terén a városi kormányzás keretében. A részvételi és demokratikus decentralizációs reformok alapjában csak fejlett társadalmakban működnek, ahol a kérdés a magas színvonalú kormányzás jobbítása, s nem a semmiből való megteremtése. A globális városrégiók a fejlődő országokban a fejlődési folyamatok legjobb és legrosszabb arcát egyaránt mutatják. Koncentrálják a legtermékenyebb és innovatív gazdasági tevékenységeket, ám a piaci mechanizmusok elégtelensége és a fejlődési folyamat egyensúlyhiánya is fájdalmasan nyilvánvaló. Mindenesetre, a nagyvárosi társadalmi problémák ellenére, feltehetően jóval nagyobb esélye van egy fejlődő országnak a gazdasági fejlődésre, ha van nagyvárosi régiója, mint akkor, ha nincs. Demokrácia, állampolgárság és globális városrégiók A modern demokrácia gondolata Európában a területhez kötött állam kiterjedésével párhuzamosan vált széleskörűvé (a XVI. századtól). A demokrácia tényleges gyakorlatában még régebbi történelmi gyökerek is felfedezhetőek, melyek az ókori görög városokig és a középkori olasz város-köztársaságokig nyúlnak vissza. A XIX. századra azonban Európában és másutt is a demokrácia sorsa a területhez kötött államhoz kapcsolódott. Államot és liberális demokráciát különösen erőteljesen kötötte egymáshoz a törvényhozók meghatározott időre szóló választásának folyamata. A demokrácia gya19