Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Fabó Beáta: A külső kerületek Nagy-Budapest városépítési elképzeléseiben 153-176

Fabó Beáta A külső kerületek Nagy-Budapest városépítési elképzeléseiben szervezésével és szerkezeti kialakításával kísérleteztek).

26 Óbuda és Kőbánya városközpontja mellett megindult Pesterzsébet központjának rekonstrukciója. A végleges ÁRT megszületése utáni korszakban döntő változások történtek: a peremterületek nagyobb mérvű bekapcsolása a városfejlesztésbe, a kül- és peremterületi városrészközpontok kialakításának megkezdése, a városrész-méretű lakótelepépítés megindítása. Megkezdődött illetve folytatódott többek között Csepel, Kőbánya, Nagytétény, Budafok központjának közintézményi fejlesztése. Az új csepeli városközpontba tervezett első létesítmény az áruház volt. Nagytétényen áruház, Sashalmon és Budafokon rendelő készült. Kőbánya és Óbuda nagymértékű változása az 1960-as években kezdődött. Kőbánya illetve a későbbiekben létrejövő X. kerület sajátos helyet foglalt el a régi külső kerületek sorában, mivel fekvése, nagysága, és vegyes rendeltetésű területei miatt a kezdetektől fogva erősen elkülönült a város belterületétől. Vasútvonalak szabdalták fel, több pályaudvarral rendelkezett (rendelkezik). Fejlődése nem a pesti belterületektől fokozatosan kifelé terjedő irányban történt, hanem a régi óhegyi, elszigetelten fekvő településmagból centrálisán minden irányba terjeszkedni tudott. A kerület fejlesztése a központban és környékén indult meg. A régi kerületi központ (a Szent László téri iskola, plébánia, templom, elöljáróság együttese) környékének az átalakítása már a korai időszakban elindult (Harmat utcai lakótömb, 1950 körül). Az 1959-ben készült Kőbánya városközpont RRT-e, mely a Pataki téren kultúrközpontot (mozi, színház, pártház) tervezett a tér alatt autógarázzsal. 1964-re elkészült az új szocialista központ terve (pártház, úttörőpark, mozi, gimnázium és rendelő), a régi központtal átellenben, a főútvonal másik oldalán. Megindult a lakóházak építése, 1965-re a pártház és mozi felépült. A hosszan tartó városrész-rekonstrukció során közlekedési, kereskedelmi központ és új lakótelep épült itt ki, a városközpont kiterjesztéseként. A III. kerület, Óbuda belterülete túlnyomóan kisvárosias, földszintes beépítésű volt Nagy-Budapest létrejöttekor, Fő tér-Flórián tér központtal. Békásmegyer hozzácsatolásával területe nagymértékben gyarapodott. Békásmegyer a falusias Ófalun kívül nagy szabad területekkel rendelkezett. Csillagfürdő családi házas település volt. A központtól távolabbi területek összekötését a HÉV biztosította. Néhány évvel az óbudai központ építésének a megindítása után, az 1970-es években megkezdődött a III. kerületi óriási lakótelepek (megavárosok) építése a kivezető főút mentén. Az 1960-as években még egy városrendezési kérdéssel, a Római-part rendezésével foglalkoztak sokat. A háború előtt fővárosi sportteleppé kifejlesztett területnek a továb26 Magyar Építőművészet 1966. 4. 29. p. Az egyik kísérlet egy ellátó központ kialakítása volt, ahol a szolgáltató létesítmények lehetővé tennék főzés, mosás, takarítás megoldását, ezáltal kevesebb üzemi helyiség szükséges és nagyobb lakótér alakítható ki. A másik a szerkezet és berendezés kialakítása volt: kohóhab-salakbeton falak, átrendezhető faszerkezetű válaszfalak illetve ruhásszek- rény, padlószőnyeg alkalmazása. 171