Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Fabó Beáta: A külső kerületek Nagy-Budapest városépítési elképzeléseiben 153-176

Fabó Beáta A külső kerületek Nagy-Budapest városépítési elképzeléseiben hez kapcsolódott. A 15 éves lakásépítő program részeként, reprezentatív környezetnek, az ötéves terv egyik legjelentősebb fővárosi alkotásának szánták. A kerület és a szomszédos Újpest közötti közlekedést elősegítő Béke úti közúti aluljáró (1956) és a Reitter Ferenc utca (Szent László utca) is ekkor épült ki. A hatvanas évek Budapest és környéke Általános Rendezési Tervét 1960-ban fogadta el a Minisztertanács. Az elhelyezhető népesség legmagasabb számát 2,3 millióban jelölte meg. Első ütemben 70 000 lakás építését tervezte (függetlenül az ötéves terv időtartamától), mely nagyarányú bontás, közmű- és közlekedési beruházás nélkül megvalósítható: ennek 48%-át beépítetlen területre irányozta elő, 21%-ot részleges bontással, 15%-ot foghíjtelkekre, bontással, 16%-ot külső városrészekbe családi házas formában. Beépíthető lakóterületként jelölte ki a belterületek üresen álló részeit, külső átmeneti területek üres részeit, kívánatosnak mondta ki a belső városrészek átépítését, kerületi és kisebb központok, valamint családi házas területek központjainak kiépítését. A fenti elveknek megfelelően Víziváros, Óbuda és Újpest központ, Kőbánya belterülete, Ferencváros és Józsefváros legelavultabb részeinek újjáépítéséről és új lakótelepek (Árpád híd pesti hídfő környéke, Kacsóh Pongrác úti, Újlipótváros, Üllői út, Petőfi híd budai hídfő környéke és Kelenföld) rendelkezett. A külterületen néhány nagyobb szabású közintézményt szándékozott elhelyezni: Lágymányosra az ipari vásárt, Hűvösvölgybe új állatkertet, III. kerület, Aranyhegyre szabadtéri néprajzi múzeumot. Az első ütemben négy kerület központjának a kiépítését (pártház, kerületi tanácsház, kultúrház, áruház, rendelő és vendéglátóipari intézmény) javasolta: Kőbánya, XVI. kerület, Kispest és Pesterzsébet. A

II. ötéves terv (1961-1965) az országban 250 000 új lakást irányzott elő (nem foglalkozott külön Budapesttel). Az állami beruházású lakásokat (azaz a tervezett lakások 35-40%-át) átlagosan 48 m

2 alapterületűnek tervezte. A fővárosban néhány középület létesítését tartalmazta: új gyógypedagógiai intézet, a műszaki egyetem és orvostudományi egyetem továbbépítése, a XVI. és XXII. kerületben új rendelőintézet. A 15 éves lakásépítési terv (1961-1975) előírta, hogy a lakások 60%-a állami kivitelben készüljön „elsősorban a fővárosban, az ipari jellegű városokban és a munkásosztály lakta egyéb településeken."

22 Célul tűzte ki a gazdaságos építkezést (új lakónegyedek, olcsóbb alapozási típusok, háromemeletes és annál magasabb épüle22 1002/1960./I.10./ sz. kormányhatározat intézkedési terve. Ld. MOL XIX-D-3-u (=Építésügyi Minisztérium. Tervezési Főosztály) 6. doboz. 167