Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás
Fabó Beáta: A külső kerületek Nagy-Budapest városépítési elképzeléseiben 153-176
Tanulmányok Budapest Múltjából XXX. úttörőház). Az ötvenes évek lakástelepítési elképzelései szerint a téren egy 1000 fős honvédségi lakótelep épült volna a nagy laksürüség, a jó közmű- és közlekedési viszonyok miatt. A tervezett honvédségi lakások helyett azonban 1953-ban kultúrpark céljára jelölték ki a területet. 19 A kerületben az első, fővárosi szinten is nagyjelentőségű városrendezési lépésre, az Üllői úti Mária Valéria telep lebontására több mint 10 évvel a háború után került sor. Az Üllői út biztosítja a Kelet-Magyarországra és a Ferihegyi repülőtérre irányuló forgalmat. A terület fejlesztési tervében nagyszabású elképzelések szerepeltek a Gubacs-Kútfő lakótelepről. 20 A tervezett 9000 lakás (34 0000 fő részére, 70%-a egyszobás) a környék, főleg Kőbánya dolgozóinak az elhelyezését biztosította volna. A csatlakozó peremterületek súlypontjának szánták az itt kialakuló közintézmény-együttest (kultúrház, mozi, szabadtéri színpad, OTP, piac, gimnázium, stb.). A fejlesztési terv felvetette, hogy egy közigazgatási határrendezés esetén az új kerület központi igazgatási intézményei is itt kapnának helyet. A szennyezett levegő miatt azonban már a kezdeti időszakban sem javasolták a vidéket lakásépítésre. A fejlesztési terv zöldterülettel próbálta a kérdést megoldani (benne kultrúrpark és sportterület), mely egyúttal a XIX. és XX. kerületet is védené a szennyezéstől. 1958 után épült fel a József Attila lakótelep Nagy-Budapest első nagy lakótelepeként, az eredeti elképzelésekhez képest jóval kevesebb lakos részére. Az 5000 főre tervezett együttes az 1970-es években bővítéssel 8840 fő részére biztosít lakást. A XI. kerület központjának és környékének kiépítéséhez kapcsolódóan épült a lágymányosi lakótelep (1957-1964), melyet a korszerű lakótelep prototípusának szántak. A fejlesztési terv (1956) a kerületi tanácsot a Fehérvári út-Schönherz utca sarkára helyezte. A lakótelep központi terén 800 fős mozit terveztek. 21 A kerület továbbijói megközelíthető, viszonylag közel fekvő üres területe a Kelenföldi pályaudvar és a Fehérvári út közötti városrész volt. 1957-ben a városrendezési tervekben, mint a lakótelep-építés potenciális területe szerepelt. A légoltalmi előírások (a pályaudvar közelsége) és a rossz talajviszonyok azonban gátolták a korai kihasználását. Csak mintegy 10 évvel később, 1965-ben kezdődött el Budapest első paneles nagy lakótelepének itteni kiépítése. KXIII. kerületi Árpád hídi lakótelep építése (1959-1961,1963-1968) a hídfő rendezéséhez és a már megkezdett Váci út-Róbert Károly körúti központ továbbépítésé19 Fővárosi Tanács VB 1953-ban kimondta, hogy a Haller tér nem épülhet be lakásokkal, csak a tér, azaz a leendő park szélén engedélyez lakásokat. MOL XIX-A-16-b, 525. doboz. 20 BFL XV. 17. e. 301. 84. és 85. dosszié (IX. Gubacs-Kuttó dűlő fejlesztési programjavaslata, 1954. L, BUVÁTI, Üllői úti lakótelep fejlesztési terve, 1956, BUVÁTI, Üllői úti lakótelep részletes rendezési terve, 1956, BUVÁTI) 21 BFL XXXII. 301. 119. dosszié (Lágymányos fejlesztési terve, 1956, BUVÁTI) 166