Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás
Fabó Beáta: A külső kerületek Nagy-Budapest városépítési elképzeléseiben 153-176
Fabó Beáta A külső kerületek Nagy-Budapest városépítési elképzeléseiben Az 1945-1955 közötti időszakban a XIV. kerület arculata különösen nagy változásokon ment át. A korai időszakhoz köthető két alapvető beruházás: a Népstadion építése és hatalmas méretű lakásépítés beindítása. A Népstadion 1948-1953 között készült el, egyidejűleg 1950-berí megindult az ide vezető metró vonalának kiépítése a Déli pályaudvar és a Népstadion között, kelet-nyugat irányú nyomvonallal. 16 A metróvonal a későbbiekben (az 1970-es évektől) segítette a kiépülő Örs vezér téri közlekedési és kereskedelmi központ kialakulását is (a főváros hat alközpontjának egyikeként). A kerület másik kedvezőnek minősülő adottságát a nagy beépítetlen területek és a kedvező talajmechanikai feltételek jelentették. Az 1953-ban megindított lakásépítési akciótól kezdve évtizedeken keresztül a budapesti lakásépítés egyik meghatározó helyszíne volt. 1953-1955 között 980 lakás épült fel, valamint tömegesen létesültek a családi házak családi ház-építő akció keretében. A Kerepesi út-Nagy Lajos király útja által területen 1954-1961 között felépült az addigi legnagyobb lakótelep, több mint 5000, túlnyomóan egyszobás lakással, 1957 után csökkentett értékű lakásokkal. A kerület szocialista központjának - a háború előtti koncepciónak megfelelően - a Bosnyák teret jelölték ki. Az elképzelés szerint a térre és környékére kerülnek a kerület legfontosabb közintézményei: a párt- és tömegszervezetek székháza (szabadon állóan), a kerületi tanács és a rendőrség új reprezentatív épülete, kultúrház, új középiskola, áruház, a piac helyén vásárcsarnok, összefüggő üzletsor bővítése, a közelben postahivatal, OTP és Nemzeti Bank-fiók. A koncepció nem valósult meg. 17 Szintén a korai tervek között szerepelt - a fővárosi és országos érdekeket szolgáló Kacsóh Pongrác út kiépítésének a terve. Biztosítani kellett az Andrássy út folytatásának a „reprezentatív kiépítését", a belterület és Rákospalota közötti kapcsolatot és a leendő északi autópálya elérését. Ez a későbbiekben megtörtént. Jelentős változások történtek a XI. kerületben is. A háború előtt alakult ki a kerület központja (Móricz Zsigmond körtér), pontosabban a közlekedési csomópontja. A kerület-központi funkciók a körtér közvetlen környékén, lazán szétszórva helyezkednek el. A tér környékén a háború utáni évtized városképi szempontból fontos változásokat hozott, fővárosi és országos szerepkörű intézmények elhelyezésével. A csatlakozó főútvonalak kerületi érdekeken túllépő fontos középületekkel bővültek (a Villányi úton a Budapesti Pártbizottság Oktatási Központja, a Fehérvári úton szakorvosi rendelő). A háború előtt itt kialakult egyházi központ tervezett együttesét törte 16 Az 1950. IX. 17-i minisztertanácsi határozat alapján indult meg nagy erőfeszítéssel az építés, majd az 1954. II. 12-i Minisztertanácsi határozat felfüggesztette a további munkálatokat. 1963 elejétől indult újra, az Örs vezér tér és a Deák tér közötti szakasz 1970-re elkészült. 17 Budapest egyes lakóterületeire vonatkozóan városfejlesztési programjavaslatokat kellett készíteni. 1955-ben az elsők között készült el Zugló 10 éves városrendezési terve: Budapest főváros XIV. kerület, Zugló 10 éves városrendezési terve, Bp, 1955. szept, Zuglói nyomda, készítette BUVÁTI, Országos Széchényi Könyvtár MB 25 172. 163
