Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Szemző Hanna: Floridsdorf egyesítése Béccsel 1904-ben 93-119

Szemző Hanna Floridsdorf egyesítése Béccsel 1904-ben A Leopoldauer Platz hátérben a Pfarrkirchével. Leopoldau, 1900 körül M. Sperling felvétele Archiv des Verlages für Photographie In: Floridsdorf 1880-1930. Album. Verlag für Photographie, Wien, 1997 Bécs leendő XXL kerületét általában igen alacsony fokú urbanizáltság és éles területi különbségek jellemezték. Floridsdorf és a még korábban, 1894-ben hozzá csatolt kisebb települések sűrűn be voltak építve, kielégítő csatornarendszerrel és közvilágítással rendelkeztek. A kerület más részeire azonban mindez aligha volt igaz. Noha az 1904-es egyesítés Bécset a kontinens egyik legnagyobb kiterjedésű városává tette, a floridsdorfi nagy szabad területek következtében laksűrűség szempontjából igencsak elmaradt a több európai nagyvárostól.

39 Az urbanizáció alacsony szintjéről tanúskodik az a tény is, hogy közvetlenül az egyesítés után, 1905-ben, a bécsi városi tanács az új XXI. kerületben felmerülő csatornázási problémák kezelésére 600 000 koronát különített el, miközben a többi kerület esetében összesen 203 400 koronát 39 Míg Párizsban egy hektárra 348 fő jutott a századfordulón, Berlinben pedig 322, addig Bécsben az újonnan létrehozott kerülettel együtt átlagosan mindössze 63 fő lakott ugyanekkora területen (ez a szám 1904 előtt még 94 fő volt.) Floridsdorfer Zeitung, 1904. december 17. 107