Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Alföldy Gábor: A budai királyi várkert az újkorban : (építéstörténeti vázlat) 267-292

2.2.9. A parasztház és a Diana-templom helyreállítási terve, 1857. tet, 's elevenséget véve magára, a' királyi kastélynak mellyéke; sőt egy új, 's rézzel fedett épülettel is felékesíttetett. Melly mindenkor nevekedő szépíttetését, e' vár vidékjének Felséges Királyi Jósef Fő Hertzeg is folytattat, és leg közelebb egy új alkalmatos gyalog Duna vizéhez való lejöhetésnek úttya, és épületetskéje is készűltt el a' partnak allyán; mellyböl az Ország úttyára vagyon a' kilátás."

35 József nádor, a híres margitszigeti és alcsúti park alapítója, budai lakhelye környezetének szépítésére is nagy gondot fordított, s időről időre újabb területekkel bővítette a kertet.

36 A nádor fejlesztési elgondolásairól egy Bécsben őrzött kertterv tanúskodik, amely 1807. augusztusi datálású.

37 Elképzelhető, hogy a szignálatlan terv készítője a schönbrunni császári kertészetben tanult Tost Antal (1777-1849), aki 1808-tól négy évtizeden át a Várkert főkertésze volt, de felmerülhet apjának, Joseph Tostnak, a császári kert (majd Schlosshof) főkertészének szerzősége is, mivel eredetileg őt hívta a nádor Budára. (Másik két fiát is a nádor pest-budai kertjeiben alkalmazták: Károlyt a Margitszigeten, Vencelt a lágymányosi Nádorkertben. Az alcsúti főhercegi park is Tost Károly alkotása.

38

) A gondosan megrajzolt és feliratokkal ellátott tervlapon az akkor már álló épületeken kívül számos tervezett építmény látható, melyeknek csak egy része valósult meg. Már korábban - a tájkert elsőként ismertetett terve alapján, de annál egyszerűbb formában - megvalósult a Dunához levezető, Vályi által is említett kerti lépcső, az országút melletti kilátóterasszal. Megépült az a (későbbi terveken „Garten Salettf-nek nevezett) kerti lak is, amely a Vízhordó lépcső és a déli kortinafal találkozásánál kapott helyet, s amely hátul a kortinafalnak támaszkodott. Talán ez volt az a „rézzel fedett épület", melyről Vályi is említést tett. A rondella alatt látható az első tervről megismert (ezúttal már szabályos kövekkel szegélyezett), vízinövényekkel beültetett medence, amelyben később teknősbékákat is tartottak.

39 Közelében kerek rózsalugas látható, benne körbefutó paddal. A hegy délkeleti oldalán, a Duna-parti házsor fölött a tervlap szőlőültetvényt ábrázol, s a korabeli látképek is arról tanúskodnak, hogy ezt a területet ekkor még nem foglalta el a tájkert. A terv az ültetvény szélén csőszkunyhót (Hüterhütte) is jelöl. Az új várkapuhoz vezető gyalogút másik (nyugati) oldalán is szőlőt termesztettek, ezt a területet később is Szőlőskert néven emlegették. A rondellába vezető egykori Zsigmond-kori kaputorony helyén álló, már a korábbi terven is parasztháznak nevezett műromszerű építményt a tervlap „holland parasztházaként (Hollandisches Bauernhaus) említi. A kertben állt egy másik, középkori kőfaragványok felhasználásával épített műrom (Ruderum samt Grabstein) is, amely a keleti hegyoldal falaihoz csatlakozott. Ez - egy itt elhelyezett római sírkőről - később a hangzatos „Török sír" nevet kapta. A tető nélküli helyiségre emlékeztető műrom a kazamatákat rejtő várfalnak és egy keskenyebb, kelet felé lefutó falnak támaszkodott, s átjárót képezett a vízmű fölötti keskeny kertbe. Ebben a falak közé szorított, zárt, meredek kertrészben kicsiny, két helyiségből álló remetelak kapott 273