Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

FÜGGELÉK - Katalógus 547-583

3.1. l/H. Ismeretlen festő (XIX-XX. század): V. Ferdinánd. Vászon, olaj, 68,5 * 68,8 cm. Az Erzsébet Királyné Emlékmúzeumból. MNMTKcs,lt.sz.:1877. 3.1.2. Benczúr Gyula (1844-1920): Budavár visszafoglalása 1686-ban (vázlat). Vászon, olaj, 139,5x187 cm. Jelzés balra lent: „Benczúr Gy." MNG, It. sz.: 28.27T. 3.1.3. Róna József (1861-1940): Savoyai Jenő lovasszobra, 1900. Bronz, 63 x 50 cm. MNG,lt.sz.:56.547-N/3461. Irodalom: LIBER, 1933?, 232-233. Zenta városa Savoyai Jenő hercegnek a törökök felett aratott győzelme 300. évfordulója emlékére szobrot kívánt emelni. Róna a megrendelt nagyméretű lovasszobrot elkészítette, de azt Zenta városa a szükséges anyagiak hiányában nem tudta átven­ni. A mû ezért itthon maradt, majd a királyi várpalota új nyugati homlokzata elé került. A végleges méretű plasztika 1899-ben a Képzőművészeti Társulat műcsarnoki kiállításán szerepelt, ahol elnyerte az állami kis aranyérmet. Az 1900-as párizsi világkiál­lításon az l:10-es léptékű gipsztervet mutatták be. Jelen alkotás ennek a gipsztervnek bronzba öntött változata. (Sz. G.) 3.1.4. Ismeretlen mester (XVIII. század második fele): Lotha­ringiai Ferenc. Vászon, olaj, 174 x 136 cm. A királyi palota egykori gyűjteményéből. BTM Fővárosi Képtár, lt. sz.: FK.64.8.4. A Martin Meytens festményéről másolt kép a császárt az úgyne­vezett spanyol öltözékben (spanische Manteltracht) ábrázolja. (F. D. K) 3.1.5. Ismeretlen mester (XVIII. század): Mária Terézia. Vászon, olaj, 174 x 136 cm. A királyi palota egykori gyűjteményéből. BTM Fővárosi Képtár, lt. sz.: 64.8.11. A képet feltehetően Martin Meytens festményéről másolták, de a királynő ruháját a koronázási díszruhához hasonlóra festették, hogy magyar udvari díszben ábrázolják. Mellette a magyar, a cseh és az osztrák ßhercegi korona látható. (F. D. K.) 3.1.6. Ismeretlen mester (XVIII. század): II. József. Vászon, olaj, 182 x 149 cm. A királyi palota egykori gyűjteményéből. BTM Fővárosi Képtár, lt. sz.: KM.64.8.5. 3.1.7. Ismeretlen mester (XVJÜ. század): Mária Krisztina főher­cegnő, 1780-as évek. Vászon, olaj, 112 x 86 cm. MNMTKcs,lt.sz.:415. 3.1.8. Zacharias Schretter (1737-1821): Albert szász-tescheni herceg, 1781. Vászon, olaj, 92 x 72 cm. Feltételezhetően a királyi palota egykori gyűjteményéből. MNMTKcs, lt. sz.: 2239. A herceg bal kezében tartott levélen a következő szöveg olvas­ható: de sa Haute Protection agant l'honneur d'être avec le plus pro­fond respect Monsigneur de Votre Altesse Roiale Vienne 10. Jan. 1181... très ... oblige ... serv ... Schretter. (Sz. G.) 3.1.9. Ismeretlen mester (XVIII. század): III. Károly. Vászon, olaj, 91,5 x 72 cm. A királyi palota egykori gyűjteményéből. MNMTKcs, lt. sz.: 11641. 3.1.10. Martin Meytens köre (1695-1770): Mária Terézia gyer­mekei, 1740-esévek. Vászon, olaj, 150 x 110 cm. A királyi palota egykori gyűjteményéből. MNMTKcs, lt. sz.: 1907. Középen a gyermek II. József magyar ruhában, balra Mária Anna fihercegnö - kezükben az aranygyapjas rend jelvénye aranyláncon -, továbbá Károly József ßherceg szintén magyar ruhában, Mária Erzsébet Jozefa magyar ruhában és Mária Amália (!) főhercegnő. (F. D. K.) 3.1.11. Dániel Schmiddely (1705-1779) köre: Mária Terézia portréja, 1740 után. Vászon, olaj, 95,5 x 86,8 cm. Pozsonyi Városi Múzeum. Mária Teréziát magyar koronázási díszruhájában ábrázolta a festő. (F. D. K.) 3.1.12. Füredi Rikárd (1873-1947): Mária Terézia-korabeli testőr, 1903. Márvány, 94 cm. MNG,lt.sz.:81.19-N. Irodalom: YBL, 1957,276.; MEDVEY, 1939,10. A krisztinavárosi szárny díszlépcsőjének első emeleti pihenőjén (a későbbi kormányzói lakosztályhoz tartozó területen) helyez­ték el a testőr szobrát. Füredi mintázott még egy barokk (Mária Terézia-kori) Apródoí is, ez azonban jelenleg romos állapotú, darabokra tört (MNG, lt. sz.: 81.18-N). Füredi megbízásáról a korabeli ügyiratok egyértelműen szólnak, az Apród alakja inkább a művésznek a Vigadóban elhelyezett Polonaise című szobrával mutat rokonságot, s ezektől elütő a testőr zártabb, nyugalmasabb, kiérleltebb megfogalmazása. (Sz. G.) 3.1.13. Johann Jakob Meyer (1749-1829) után Peter Paul Wes­termayer (1755-1820): Buda látképe, 1780. Papír, rézkarc és rézmetszet, 20 x 3 8,1 cm. Jelzés: lent balra, jobbra: „J. Majer del. - P. Westermeyer sc". Megjelent 1780-ban. BTM Fővárosi Képtár, lt. sz.: 14.797. Irodalom: RÓZSA, 1963,145/a. 3.1.14. Ismeretlen mester: Buda égése, 1723. Papír, rézkarc és rézmetszet, 17 x 26,5 cm. BTM Fővárosi Képtár, lt. sz.: 2932. Irodalom: RÓZSA, 1963. 566

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom