Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)
A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED MINT POLITIKAI, GAZDASÁGI ÉS KORMÁNYZATI KÖZPONT - Ujváry Gábor: A budai királyi palota a "neobarokk társadalomban" : a palota és a nagypolitika a két világháború között 105-124
óta négy szobára bővült: a legifjabb Horthy István is kapott egy szobát a várban [...], ablakai a Gellérthegy felé eső részre, a várkerti parkra nyílnak. [...] A világos, derűs, kék szövettel kárpitozott gyermek szobában virágos, kékszínű bútor várja a kis jövevényt." Ez az Edelsheim grófok elefánti kastélyából került ide, eredetileg Ily grófnő gyermekszobájában volt. A lakásban van a sarok-fogadószoba, „csillogó fényű, hatalmas fehér kályhá"-val. Horthy István íróasztala előtt Boldizsár István portréja a kormányzóról és fényképek a kormányzónérói, István testvéreiről és feleségéről. Az íróasztal melletti könyvespolcon Ily asszony színes portréja, az íróasztalon pedig Horthy István lovassági tábornok, István keresztapjának fényképe. A fal melletti tükrös lapú asztalon rokonokról készült fotók, a kályha előtt a házigazda kedvenc fotelja. Itt állnak sorban a kis angol pipák, az asztalon pedig a legfrissebb olvasnivalók, valamint egy újabb fénykép Ily grófnőről. „A széles csíkos damaszt-tapéta, a virágos vászonnal bevont kanapé, az öblös fotőjök, értékes szekrények, régi divatú [...] sublátok, sok nagybecsű családi bútor néhai Horthy István katymári és gróf Edelsheim Gyulai Lipót elefánti kastélyából, a hatalmas csillár, süppedő szőnyeg és a nagy szobában mindenfelé a sok-sok virág, mindez pedig a legnagyobb ízléssel megalkotott rendben, valóban meleg otthonná varázsolja a Vár második emeleti sarokszobáját. [...] A könyves szekrényen kétszázéves zenélő óra, a nagy tükör előtt kis imakönyv: Edelsheim Gyulai Lipót nászajándéka lányának, e „könyvben" is egy régimódi óra rejtezik. Vastagh György 1938-ban készült lovas szobra is itt látható, egy nagy vitrinben pedig Horthy István díjai sorakoznak (lovaspóló, motorkerékpár- és sportrepülés versenyeken nyerte ezeket). Ily grófnő is síel, lovagol, teniszezik, autót vezet és ügyesen kezeli a puskát is. Az egyik ebédlői vitrinben a keresztapától való értékes díjak; az ő katymári kastélyából sok szép ezüsttárgy került ide. A hálószobában, értékes üvegasztalon a kormányzó és felesége képe, amelyet 1940 márciusában ajándékoztak Ily grófnőnek. A grófnő kitűnő háziasszony: az íróasztala melletti könyvespolcon szakácskönyvek sorakoznak. A szakácsnő, Manci, minden reggel várja a ház asszonyának utasításait." 36. HORTHY, 1990, 296-297. A kormányzó szerint: „Utasításomra sikerült, hogy kellő óvatos intézkedésekkel Bethlen István is elhagyhatta vidéki rejtekhelyét, és megjelenhetett a várpalotában, s ott ő vezette a szeptember 8-án meghívásomra egybegyűlt értekezletet. Lakatoson és Hennyeyn, a kormány két tagján kívül részt vett azon a két ház elnöke, továbbá Esterházy Móric gróf és Károlyi Gyula gróf, a két volt miniszterelnök, Kánya Kálmán volt külügyminiszter, Vörös vezérkari főnök, Rôder vezérezredes, végül az erdélyiek részéről Bánffy Dániel báró volt földművelésügyi miniszter és Teleki Béla gróf, az erdélyi magyarság vezetője. Vörös tábornok katonai helyzetjelentése után Bethlen annak a nézetének adott kifejezést, hogy minden további vérontás céltalan, tehát arra kell törekednünk, hogy részünkről a háborút haladéktalanul befejezhessük. Ehhez a felfogáshoz a jelenlévők valamennyien csatlakoztak." 37. VIGH, 1984. Az oroszokkal folytatott fegyverszüneti tárgyalások során Faraghó Gábort, Szent-Iványi Domokost és Teleki Gézát október 5-én fogadta Moszkvában Antonov tábornok, a vezérkar főnökének első helyettese. A küldöttség átadta Horthy Sztálinnak szóló levelét. „E levél átadása és a megbeszélés után Antonov megadta az engedélyt a Budapesttel való rádióösszeköttetés megszervezésére. A bizottságnak rádiósa nem lévén, a szovjet elhárítás rádiószolgálata végezte ezt a feladatot, és sikerült az összeköttetést Budapesttel megteremteni. A rádió-összeköttetés azonban elég körülményes volt, mert egyrészt csak éjjel lehetett sürgönyt leadni, másrészt a Várban a kormányzó közvetlen környezete végezte a sifrírozást. Különben a Várban egy kitűnő minőségű, az akkori technika csúcsát jelentő amerikai adó-vevő készülék állt rendelkezésre, amely alkalmas volt arra, hogy összeköttetést tudjon teremteni a kormányzóság és az összes főhatóság között, ha a telefonhálózat megrongálódik vagy tönkremegy." Ezt Szentléleky László rendőr-főtanácsos szervezte meg, akit Kudar Lajos csendőr alezredes (az Államvédelmi Központ helyettes vezetője) szigorú titoktartásra kötelezett, feletteseivel szemben is: „Csak annyit engedett sejtetni, hogy olyan fontos nemzeti érdekről van szó, ami egyáltalán nem szolgálja a németeket. Ezek után ment át Tost szárnysegéd szobájába, aki ifj. Horthy Miklós jelenlétében várt rá. Arról tájékoztatták, hogy rádió-összeköttetést kell teremtenie a 64 méteres hullámhosszon, és közölték vele a forgalmi adatokat is. [...] A rendőr-főtanácsos elmondta, hogy a rádiózás kockázattal jár, mert a németeknek az Úri utcai követségükön 50 főből álló [!] lehallgatórészlegük működik, és így a bemérés valószínű. Tost alezredes azzal nyugtatta meg őt, hogy olyan sifrét használnak, amelyik gyakorlatilag megfejthetetlen a németek számára. Szentléleky időre elkészült a feladattal. Az egész berendezés közvetlenül a szárnysegédi iroda felett volt, a második emeleten, így a kommunikáció a rádióállomás és Tost alezredes közt csak néhány lépcső megtételét igényelte. Négy rádiótávírász volt hozzá beosztva, akik 24 óránként váltották egymást" (148.). Vattay mondta el 1946-ban, a népbíróság előtt tett vallomásában: „Az érkezett sürgönyt Tost alezredes vette át, és lakásán Horthy Istvánné, ifj. Horthy Miklós és néha, ha ideje volt, Lázár, sokszor reggelig tartó fáradságos munkával a legprimitívebb eszközökkel fejtettük meg és sifríroztuk a válaszokat" (149.). 38. VIGH, 1984,251-252., 348-349. 39. HORTHY, 1990,313-314. 40. KATONA, 1979-ben lásd különösen: RADVÁNSZKY, 1979,351-357., valamint Csontos István koronaőr főtörzsőrmester nyilatkozata: 361-363. Radvánszky emlékezését 1945. december 20-i dátummal vetette papírra. E szerint a kormányzó utasítására Lakatos miniszterelnök és a koronaőrök 1944 októberének elején tárgyaltak a korona további sorsáról. Három megoldást tartottak elfogadhatónak: a budapesti pápai nunciatúrán a pápa oltalma alá helyezik; Veszprémbe vagy az ország valamelyik más biztos pontjára szállítják; Budapesten, a várban ássák el. Végül az utóbbit választották. „Rövidesen találtunk a várban a Szent Korona óvóhelyéhez közel megfelelő helyet, ahol - mintha megéreztük volna a 15-én bekövetkezett eseményeket - a Szent Koronát október 10-én este a sötétség leple alatt elástuk. 120
