Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)
A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Farbaky Péter: A budai királyi palota Mátyás és a Jagellók idején 205-216
pontja szerint a reneszánsz átépítések a keleti, a könyvtárt és kápolnát magában foglaló szárny és a déli Anjou-palota északi része mellett a díszudvar nyugati szárnyára is kiterjedtek. Talán erre utal az 1686-ban Louis Nicolas d'Hallart rajza nyomán készült Michael Wening-metszeten az említett épületszárny ábrázolásán a legfelső (azaz II.) emelet, amely Mátyás reneszánsz átépítései során épülhetett meg. Elsősorban a nyugati szárny új, felső emeletén adódott lehetőség az olyan nagyobb alapterületű és belmagasságú reprezentatív termek elhelyezésére, mint amilyen többek közt a trónterem is volt. Ez utóbbit a Salomon Schweigger által leírt 44 x 18 lépésnyi nagy mérete miatt sem lehetne más szárnyban elképzelni. Valószínűleg a II. emeleti trónteremhez vezetett fel az az új, reneszánsz díszlépcső, amelyet Evlija Cselebi török utazó is leírt, s a Giovanni Domenico Fontana rajza nyomán készült Elias Nessenthaler-metszet (1686) a díszudvar északnyugati sarkában meg is örökített." A kiemelten kezelt, tágas lépcső csak a reneszánsz építészetben jelent meg, jeles emléke az urbinói palota főlépcsőháza. 38 A legfelső, II. emeleti udvari folyosó és a nagytermek kapcsolatára világít rá Stephan Gerlach 1573-ból származó leírása: „.. .innen aber ist ein Gang von schönem rothem Marmel, mit hohen Säulen, daran 2 grosse weite Sääl, oben mit vergülten Bühnen, des ersten Figuren sind lauter Kessel auf einem Feuer, und ein Buch darbey: ob dieses Saals Thüren von Marmelstein [...] stehet geschrieben: »Magnanimum Principem Victoria sequitur. Anno 1484.«" i9 Ez a valószínűleg a trónterem bejárati frízén volt olvasható felirat ismerhető fel (eltérő évszámmal) Franciscus Omichius leírásában is, aki szerint: „Es steht auf der rechten Handt am Eingang eines Saals ob der Thür dieser Text: »Magnanimum Principem victoria sequitur Anno 1479.« Auf diesem Saal pflegt der Türck sein Kriegsvolck zu bezalen, allda ist auch ein Camin von Marmorstein gebawet, daran ein Schild gehawen, in dem ein Raab in einem Schnabel einen Ring haltet, und auff den beiden Seiten der Königreich Behem und Hungern Zeichen gehawen." 40 A trónterem tehát a vörös márvány folyosóról nyílt, jobb kéz felől. Aranyozott mennyezetét a talán szintén Mátyás emblémáiként 41 értelmezhető ábrázolások - lángok közé helyezett üst, mellette könyv - díszítették, márvány kandallóján pedig középen a gyűrűs hollót, valamint Cseh- és Magyarország címerét faragták ki. A trónterem melletti másik díszes helyiség mennyezetéről Gerlach így emlékezett meg: „Des andern Saals Bühnen hat lauter güldine Schlangen, die den Schwantz in dem Maul haben". 42 A farkába harapó kígyó vagy a Sárkányrend jelvénye, 43 vagy még általánosabban az ókor óta használt idő-, világ-, illetve örökkévalóság-jelkép. 44 A már említett D'Hallart-Wening-metszet a legfelső szinten a többi emelet nyílásaitól eltérő formájú, feltételezhetően reneszánsz ablakokat és architektúrát ábrázol. Ezeket kőkeresztes ablakoknak tartjuk, mivel a régészek a budai kőanyag nagyszámú reneszánsz ablaktöredékei alapján kétféle ilyen ablakfajtát is rekonstruáltak. Ez az ablaktípus a gótikus építészetnek - a budai palotán is meglévő - kedvelt épületeleme volt. Reneszánsz átfogalmazásánál azonban sem Firenze, sem Urbino építészete nem játszhatott szerepet, hiszen ezt a formát ezeken a területeken a XV. század második felében még nem alkalmazták. A kőkeresztes ablakok budai megjelenésével kapcsolatban először Genthon István hívta fel a figyelmet a római Palazzo Venezia homlokzatainak hasonló nyílásaira, amely megállapításhoz - Pienza hozzátételével - Balogh Jolán is csatlakozott. 45 Ezeknél is korábbiak azok az ablakok, amelyek V. Miklós pápa vatikáni palotáján nyíltak. 46 A kapcsolat vizsgálatában Feuerné Tóth Rózsa még tovább ment, ő Giovanni Dalmata (1445-1509) szerepét is felvetette a római ablakforma átvételénél. 47 Piero Tomei a Palazzo Venezia kőkeresztes ablakainak keletkezését 1466-ra datálta. 48 Giovanni Dalmatának és Mino da Fiesolének (Barbo) II. Pál halála (1471. július 26.) után rokona, Marco Barbo kardinális adott megbízást a pápa síremlékének elkészítésére. Barbót 1468 júliusától a traui San Giovanni Battista-templom adminisztrátorává nevezték ki, 49 ez Dalmatával való korábbi ismeretségét is elképzelhetővé teszi. Ugyancsak Marco Barbo építtette tovább a római Palazzo Veneziát is, amelynek északi kapuját, valamint a hozzátartozó San Marco-templomban a szentségházat Giovanni Dalmatával faragtatta ki. 50 E tények ismeretében igen figyelemreméltó, hogy Marco Barbo 1472-73-ban pápai legátus volt Magyarországon, 51 s így minden bizonnyal neki köszönhető, hogy Giovanni Dalmata Mátyás udvarába került. 52 Marosi Ernő szerint is éppen az játszhatott szerepet leginkább Dalmata magyarországi meghívásában, hogy Mino da Fiesoléval elkészítette a II. Pál-síremléket. 53 208
