Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)
A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED MINT POLITIKAI, GAZDASÁGI ÉS KORMÁNYZATI KÖZPONT - F. Dózsa Katalin: Az udvari díszruha története 95-104
3.1.10. Martin Meytens köre: Mária Terézia gyermekei, 1740-es évek Középen a gyermek II. József, balra Mária Anna föhercegnő (kezükben az aranygyapjas rend aranyláncon), továbbá Károly József főherceg, Mária Erzsébet Jozefa és Mária Amália (?) főhercegnők. osztrák udvar takarékos szemlélete mutatkozik meg: ha valakit előléptetnek, akkor is csak egy új, drága öltözéket kelljen csináltatnia. „A magyar díszruha az udvarban látható legdrágább és legfeltűnőbb öltözékek közé tartozott." Ezeket a dicsérő sorokat nem egy elfogult magyar kosztümtörténész írta, hanem egy osztrák kutatónő 1949-ben megjelent könyvében. 16 A XVL század második felében kialakuló, a XVII. században Erdélyben és Felvidéken is általánossá váló magyar történelmi viselet már viszonylag hamar bekerült a bécsi udvarba, bár természetesen nem volt kizárólagos viselet, mint Erdélyben. A Habsburg-uralkodók is felvették, legalább egyszer: magyar királlyá koronázásuk alkalmával. De más adataink is vannak arról, hogy hordtak magyar ruhát. Rudolf császárt Prágában egy magyaroshoz hasonló zsinórozott, bokáig érő köpenyben temették el 1612-ben. 17 1655ben I. Lipótot nemzeti viseletben koronázták magyar királlyá. III. Károlyról tudjuk, hogy 1712-ben (érdemes megjegyezni: a Rákóczi-felkelés leverése után!) az országgyűlésen magyar ruhát viselt, általános tetszést aratva vele a magyar rendek körében. 18 Mária Terézia talán legszebb ábrázolásai 19 (legalábbis maga a királynő szép, karcsú, elbűvölő) magyar királynővé koronázása alkalmával készültek, s káprázatos magyar díszruhát mutatnak: ezüsttel átszőtt brokátruhát, pompás csipke-, valamint gazdag ékkő- és gyöngydíszt. Külön érdekesség, ha közelebbről megvizsgáljuk a derékrészt, hogy az elöl zárt, a rubinok, smaragdok csak imitálják a fűzést. Egy jóval később készült képén 20 is magyar ruhát visel a királynő, de ez a kép az 1740-es fiatalkori és a jó tíz évvel későbbi, igen elterjedt, Meytens 21 által festett hivatalos portré összevágása - hogy a magyar királynő a budai királyi palotában elhelyezett képén ne francia-német módiban, de magyar pruszlikban, köténnyel legyen ábrázolva. A kék alapon ezüsttel átszőtt naturális virág- és gyümölcsmintás lyoni selyembrokát (illetve utánzata) eléggé elterjedt lehetett, mert magyar gyűjteményekben 22 több is található belőle. Ezek szoknyája Mária Terézia ruhájához hasonlóan bő, ráncolt, dereka fűzött, könyökig érő csipke- vagy tüllujjai általában színes selyemszalaggal három bugyorba fogottak. A magyar férfiviselet, a zsinóros dolmány, mente, magyarnadrág, süveg vagy kalpag különböző változatai díszruhaként gyakran tűntek fel Mária Terézia udvarában, már jóval előbb, hogy a magyar királyi nemesi testőrség egyenruhájaként is elfogadott lett volna. A gyermek II. Józsefet (utalva arra, hogy ő lesz a következő király) 23 gyakran ábrázolták magyar ruhában, s több neki tulajdonított magyar öltözéket is őriznek. 24 Érdekes ebből a szempontból a szin98
