Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

FÜGGELÉK - Katalógus 547-583

peként királyi rezidenciát kívántak ide, és abban reménykedtek, hogy az uralkodó, akár időlegesen is, átteszi Bécsből udvartartását. A XVm. századi császári mesterek - a birodalmi reprezentáció jegyében - fejedelemhez méltó pompával rendezték be a palota termeit, ám ezek többnyire üresen álltak, és különös helyzetben, a reményteli várakozás és az örökös készenlét állapotában voltak. (Sz. D. G.) 3.1. MÁRIA TERÉZIA KORSZAKA A török uralom alóli felszabadító harcok után a királyi palotából alig maradt valami. A hadi károkat tetézte, hogy a zsoldos katonák engedélyt kaptak a fosztogatásra, s gyakorta fellángolt a tűz. A viszonyok rendeződése után, III. Károly király (VI. Károly császár, 1685-1740) uralkodása idején, 1714-ben kezdődött el a helyreállítás. Az új palota alapkövét 1749-ben tették le. Mária Terézia (1717-1780) magyar királynő és férje, Lotharingiai Ferenc császár (1708-1765) 1751-ben megszemlélték a munkálatokat. A királynő mindössze egyszer, 1764-ben szállt meg a falak között. Legkedvesebb leányát, Mária Krisztina főhercegnőt (1742-1798), valamint férjét, a királyi helytartóvá kinevezett Wettin Albert szász-tescheni herceget (1766-1780) azonban 1766. augusztus 20-án Budára küldte. Jóllehet, az ifjú pár végül Pozsonyban rendezkedett be, az ideiglenes rezidencia megmaradt. A palotában kapott helyet 1770-től az angolkisasszonyok tanítórendje is. 1771. július 19-én a dalmáciai Raguzából Bécsen át Magyarországra érkezett Szent István ereklyéje, a Szent Jobb, melyet a hitelesítő oklevelekkel együtt a várban helyeztek el, s tiszteletére külön kápolnát emeltek. A jezsuita rend feloszlatása után (1773) a Pázmány Péter esztergomi érsek által alapított, egyetlen magyar egyetem állami irányítás alá került. Mária Terézia királynő az addig Nagyszombatban működő egyetemet a budai királyi palotában helyezte el, és előírta, hogy az áthelyezés előtt új tanulmányi szabályzatot kell készíteni. Ez volt a Ratio Educationis (1777). A Szent Jobb őrzése az egyetem feladata lett. II. József (1780-1790) nem volt megelégedve az egyetem itteni elhelyezésével, ezért 1784-ben elrendelte, hogy az intézmény költözzön Pestre. A palota épületében ekkor a főhadparancsnokságot helyezték el. 1786-ban az uralkodó úgy döntött, hogy a karmeliták templomába színház kerüljön. (H. Sz. A.) Mária Terézia palotájában a császári traktus teremsora birodalmi reprezentációt szolgálta. A hatás fokozatosan bontakozott ki a királyné északról és császári férje délről induló lakosztályaiban és a hivatalos helyiségekben. Mária Terézia kihallgatási termének ablakaiból lenyűgöző kilátás nyílt, vörös brokattellel borított falain tizenhat arckép függött a császári ház tagjairól, közepén egy vörös selyemmel bevont, gazdag aranyozású, baldachinos trón állt. Ennek párdarabja a császár audencia-termében volt elhelyezve. A császári pár társalkodótermeiben - amelyek ennek az épületrésznek az északi és a déli végpontján, egymással szemben helyezkedtek el - nagyszerű, illúziókeltő tükörjátékot alakítottak ki. Az ablakok közében levő óriási tükröket a teremsor tengelyébe állították, és ha végig összenyitották az ajtókat, az ellentétes terem tükreivel szembetalálkozva távolról megsokszorozódva tükröződtek vissza. A királynő bensőséges hangulatú öltözőszobájában egyetlen kép, Lotharingiai Ferenc portréja volt látható. A császár sárga drapériás öltözőszobájában három, kihallgatási termében nyolc családi portré függött, mellette rendezték be a búzavirágkék biliárdszobát. A két lakosztály között, a centrumban a hatalmas, közös hálószoba ablakai előtt aranyozott, vörös selyem ülőgarnitúra, középen a pompázatos, oszlopos ágy helyezkedett el, amely mellett márványlapos éjjeliszekrények álltak, mogyorófából. A díszudvarra néző homlokzat dísze a hatalmas, kétszintes trónterem volt. Ennek falait késő rokokó ornamentikával festették ki, „bágyadt" zöld és rózsaszínben. Az ablakokkal szemközti falon három hatalmas arckép függött, amelyek Habsburg-uralkodókat ábrázoltak magyar királyokként. A felettük levő falmezőkön falképek voltak, az egyetem négy fakultásának allegóriái, Joseph Hauzinger (1728-1786) művei, amelyeket az intézmény elköltözése után is megtartottak. A trón a terem déli, keskenyebbik végében volt, hat lépcsőfok vezetett fel hozzá. Az egyetem idejében a trónt eltávolították, hátul a falon hatalmas festmény díszlett Mária Teréziáról. (Sz. D. G) 3.1.l/A. Ismeretlen festő (XIX-XX. század): II. László. Vászon, olaj, 68,5 x 69 cm. Az Erzsébet Királyné Emlékmúzeumból. MNMTKcs,lt.sz.:1884. 3.1.1/B. Ismeretlen festő (XLX-XX. század): Ottó király. Vászon, olaj, 68,9 x 69 cm. Az Erzsébet Királyné Emlékmúzeumból. MNMTKcs, lt. sz.: 1881. 3.1.1/C. Ismeretlen festő (XIX-XX. század): IV. István. Vászon, olaj, 68,5 x 69 cm. Az Erzsébet Királyné Emlékmúzeumból. MNMTKcs, lt. sz.: 1873. 3.1.l/D. Ismeretlen festő (XIX-XX. század): III. Endre. Vászon, olaj, 68,5 x 69 cm. Az Erzsébet Királyné Emlékmúzeumból. MNMTKcs, lt. sz.: 1876. 3.1.l/E. Ismeretlen festő (XIX-XX. század): II. (Kis) Károly. Vászon, olaj, 68,5 x 69 cm. Az Erzsébet Királyné Emlékmúzeumból. MNMTKcs, lt. sz.: 1874. 3.1.l/F. Ismeretlen festő (XIX-XX. század): Mária királynő. Vászon, olaj. 68,2 x 68,5 cm. Az Erzsébet Királyné Emlékmúzeumból. MNMTKcs, lt. sz.: 1875. 3.1. l/G. Ismeretlen festő (XIX-XX. század): II. Lipót. Vászon, olaj, 68,7 x 68,6 cm. Az Erzsébet Királyné Emlékmúzeumból. MNMTKcs, lt. sz.: 1878. 565