Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

FÜGGELÉK - Katalógus 547-583

2.1.146. Györgyi Géza íróasztalánál, é. n. Fénykép. Ismeretlen felvétele. Magántulajdon. 2.1.147. Tál I. Ferenc József monogramjával, 1900 körül. Ezüst, átmérő: 18 cm. Györgyi Géza tulajdonából. Magántulajdon. 2.1.148. Díszkalapács, 1896. Ezüst, berakásokkal, fa, 28 * 18 * 4,5 cm. Jelzés: ,3achruch A. (Budapest)." OMvH MÉM, lt. sz. nélkül. A királyi palota bővítésének alapkőletételénél használták. 2.1.149. Boulle-szekrény és óra a krisztinavárosi szárny egyik fejedelmi lakosztályában, 1900 körül. Karton, kasírozott fénykép. Ismeretlen felvétele. OMvH Tervtár, lt. sz.: 71.994. 2.1.150. Ifj. Vastagh György (1868-1946): A csikós, 1899. Bronz, 50,5 cm. Jelzés: alul a talapzaton: „Ifj. Vastagh György, Budapest". MNG, lt. sz.: 56.69l-N-76. A Csikós vagy másképpen Lófékező című szobor eredetije a lovarda előtt állt. 2.1.151. Klammer Mariska (XX. század első fele): Kihallgatási terem a palotában. Vászon, olaj, 74,5 * 59 cm. Jelzés balra lent: „Klammer M." MNMTKcs, lt. sz.: 61.16. 2.1.152. A termek sora a kis társalgóból, 1896. Fénykép. Erdélyi Mór (1877-1929) felvétele. BTM Kiscelli Múzeum, lt. sz.: 60.395.11. 2.1.153. Stróbl Alajos (1856-1926)-Maróti Rintel Géza (1878-1941): Hauszmann Alajos műépítész, 1905. Ezüst, átmérő: 8 cm. Jelzés az előlapon a váll alatt: „Stróbl". BTM Fővárosi Képtár, lt. sz.: 9569. 2.1.154. Hauszmann Alajos (1847-1926) levele Munkácsy Mihály egyik festményének megvásárlásáról, 1903. május 8. Papír, tinta, nyomtatott fejléc, kézírás, 28,9 x 22,7 cm. BTM Kiscelli Múzeum, lt. sz.: 21.854. 2.2. A BUDAI KIRÁLYI PALOTA KERTJEI 2.2.1. Johann Jakob Meyer (1749-1829)-Johann Ernst Mansfeld (1739-1796): Buda látképe, 1777. Barokk kert a palota keleti homlokzata előtt két nyolcszögű pavilonnal. Papír, rézmetszet, 52,9 * 82,3 cm. BTM Fővárosi Képtár, lt. sz.: 53.10.1. (másolat). 2.2.2. A palota keleti felső teraszkertjének (a mai Savoyai-szobor környéke) átalakítási terve, A tervlap, 1789. Papír, tus, akvarell, 42 * 54,5 cm (20 bécsi öl [Wienner Klafter] = 173 mm). Jelzés: „Plan des Garten bei dem K. Schloss zu Ofen". MOL, Kereskedelmi Minisztérium tervei, lt. sz.: T

14. no. 1. BT 56. A kert a palota északi szárnya előtti, Duna felé eső területen épült, feltehetően már Albert herceg helytartói kinevezését követően és Franz Anton Hillebrandt tervei szerint. A kert átalakításának tervéhez két tervlap készült, ez az A jelű, amely a korábbi kertből az eredeti helyükön meghagyásra javasolt fákat és az új kialakítást ábrázolja. A B tervlap az átültethető fákat is megjelölő felvételi helyszínrajz. A fallal körülvett kertß bejáratai a rövidebbik oldalak többé-kevésbé közepén helyezkednek el, de a kert a prépostság felöl is megközelíthető. A kert északkeleti sarkából lépcsőn lehet a nyolcszögletű, teraszon álló falazott pavilonhoz jutni. A téglalap alaprajzú kert négy közel egyforma részre osztott, mind a négy negyedet vadgesztenye-fasor veszi körül. A kert negyedeinek legbelső sarkaiban áfák hiányoznak, ezáltal a kert közepén nyolcszögletű tér alakult ki. A B tervlap szerint ebben a nyolcszögletű térben azonos alaprajzú, ácsolt pavilon állt, amelyet az átalakítás keretében terveztek elbontani. Az átalakítási terv szerint a fák csonkakúp alakúra nyírottak lesznek és a Duna felé eső kertfal mentén még egy fasort ültetnek, eltüntetve a fal melletti bántóan széles sétány ürességét. A kert átalakításáért ismét Hillebrandt volt felelős, a következő év első hónapjaiban az új fák ültetését ugyan elhalasztották, de a fákat megnyírni rendelték. A kert tehát a század utolsó évtizedében eredeti barokk formáját kapta vissza, és geomtrikus jellegét a későbbi korszakok angolkerti divatjának idején is megőrizte. (Fatsar Kristóf) 2.2.3. A palota és kertjeinek felmérése, 1819. Papír, tus, akvarell, 62 * 100 cm (50 bécsi öl [Wienner Klafter] = 158 mm). Jelzés: „Situations Plan des königlichen Schlosses zu Ofen nach den dermahligen Stande und der dazu gehörigen Umgebungen". MOL, Kamarai térképek, lt. sz.: S 11. no. 1541/3. A felvételi helyszínrajz a várkert angolkerti korszakának első részletes ábrázolása. A palota keleti homlokzata előtti kertek még őrzik barokk jellegüket, az épületek melletti kisebb szabályos terek kertművészete az angolkert divatjának korszakában továbbra is jellemzően geometrikus rendszerű. A déli rondellában kialakított szabályos kert szintén megtartotta XVIII. századi képét. A nagyobb nyílt felületeken, tehát a várfaltól délre eső területen azonban szabadabb kialakítású kertet hoztak létre, amely már a klasszikus angol tájképi kert rendszerét követi, bár néhány szabályos jellegű kertrészlet még az átmeneti korszak emlékét idézi. A barokk és a tájképi kert közötti korszak néhány itt még mindig megfigyelhető további jellegzetessége a néhol túlzottan hullámzó útrendszer és a kerti terek jellemzően homogén eloszlása. A felmérés eredetileg a vízvezetékrendszer újabb szakaszához készült, amely a József nádor által tervezett kertbővítés miatt vált szükségessé. A kert Duna felé eső bővítésének alapjául szolgáló telkeket a nádor részben megvásárolta, részben a várparancs560