Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED MINT POLITIKAI, GAZDASÁGI ÉS KORMÁNYZATI KÖZPONT - Fazekas István: A budai királyi palotára vonatkozó források a bécsi főudvarmesteri hivatal levéltárában 49-80

jegyzéken megtaláljuk azt két nagyméretű gobelint is (7,45 x 4,50 m, 6,75 x 4,42 m), amelyet eredetileg a főlépcsőházba szántak, de nem fértek el. Mindkét gobelin Buda ostromát, az 1686. augusztus 8-i csatát ábrázolja. A két falikárpit végül a büféteremben lelt otthonra. A Budapesten őrzött gobelinek másik, az évszakokat allegorikus formában bemutató csoportja egy párizsi gyár terméke, még 1868-ban került Budára. A budai ostromot bemutató kárpitok értékét is felülmúlta az a gobelin, amelyet a „Hofatelier" vezetője, Hermine Bach XVI. századi brüsszeli munkának tartott, s amelyet a győri káptalan adott el annak idején 100000 koronáért.

32 Az újjáépített várpalota mind külső megjelenésében, mind belső berendezésében méltó rezidenciájává vált a Osztrák-Magyar Monarchia uralkodójának. A palotát, ahogy említettük, részben a kor kiváló magyar művészeinek alkotásai díszítették. Ezt a kijelentést alátámasztja a Nemzeti Szalon Egyesület kérése, amely 1904-ben Szinyei Merse Pál alkotásaiból rendezett kiállítása számára kölcsönkérte a művész két uralkodói tulajdonban lévő alkotását is, a budai várban található Reggelt és a gödöllői kastélyban elhelyezett Oculi című képet (OMeA, 79/C/8). Az építkezés érdekességei között említhetők meg a ma is a budai várban látható Savoyai Jenő-szobor felállításának körülményei. A szobrot Róna József szobrászművész Zenta város megrendelésére készítette szabályszerű szerződés alapján, 276 000 korona költséggel, a munka elkészülte után azonban kiderült, hogy a város csak 20 000 koronát tud a célra szánni. A kétségbeesett művész így a munkát, amelyet különben főműveként tart számon a művészettörténet-írás, a magyar miniszterelnöknek ajánlotta fel, aki azután az ügyet a várépítési bizottsághoz utalta, annak megbízásából pedig Ybl Lajos várkapitány 1900. május 2-i jelentésében pártolólag terjesztette tovább a főudvarmesteri hivatal elé (OMeA, 79/B/l—1900, „4139"). Az építkezés lezártával a budai várra vonatkozó iratmennyiség ismét lecsökkent. A századfordulót követő évekből származó iratok többsége személyi vonatkozású, az épület állagmegtartásával, kisebb renoválásokkal, bútorkölcsönzésekkel, javításokkal foglalkozik. A monarchia utolsó tizenöt évében a budai palota kapcsán nagyobb felújítás már nem folyt. A palota mindennapjairól, az ott folyó életről, uralkodói és főhercegi látogatásokról, audienciákról értékes információk nyerhetők viszont a várkapitányság már korábban említett heti jelentéseiből (általában 79/2 szám alatt elhelyezve). A palotai életre vonatkozólag jóval több információt tartalmaz a Hofzeremonielldepartement működésének iratlenyomata, a Neue Zeremoniellakten. Az itt alkalmazott rubrikák közül különösen a XV. számú, az uralkodó utazásait, külföldi uralkodók látogatásait tartalmazó tétel lehet érdekes a budapesti udvari életet kutató történész számára. Itt található például két dobozban a millennium kapcsán, Ferenc József részvételével Budapesten tartott rendezvények, udvari fogadások előkészítésére vonatkozó iratanyag is." A bécsi forrásokról fentebb vázolt kép talán egyenetlen, de bízom benne, arra mégiscsak elégséges, hogy a budai vár építéstörténetével és berendezésével foglakozó szakemberekben érdeklődést ébresszen az Obersthofmeisteramtsaktenben található forrásanyag alaposabb megismerésére és feldolgozására. JEGYZETEK 1. A budai várra vonatkozó gazdag szakirodalomból irányadóként használtam a következő munkákat: CZAGÁNY, 1966; KOLLÁNYI, 1991. Haszonnal forgattam még az Obersthofmeisteramtsakten Sonderreihe Monographie sorozatában elhelyezett, a budavári palotáról és a gödöllői kastélyról szóló kéziratos összeállítást, amely az 1870-es évekig használható az épület történetére vonatkozólag (HHStA, OMeA, Sonderreihe, Bd. 155a.). 2. BÁNRÉVY, 1932. 3. Österreichisches Staatsarchiv, Finanz- und Hofkammerarchiv, Kartensammlung, Rb. 10/1-5. (kiemelve a Hoffinanz-Ungarn r. Nr. 876., fol. 195-202., 1758. II. 9. Az Rb. 10/6. szám alatt található Matthey szintén jól ismert várábrázolása (kiemelve Hoffinanz-Ungarn r. Nr. 771., 1742. okt., fol. 496/a.). Közléseiből KAPOSSY, 1928,166-187. (itt a metszetek még régi jelzet alatt szerepeltek: G. 33., I-VL). 54