Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)
A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED MINT POLITIKAI, GAZDASÁGI ÉS KORMÁNYZATI KÖZPONT - Fazekas István: A budai királyi palotára vonatkozó források a bécsi főudvarmesteri hivatal levéltárában 49-80
herendi asztali készlet vásárlása és kiegészítése folyt, amelyre előlegképpen Samuel von Fischer 600 forintot kapott (OMeA, 79/C/1-1878, 79/C/1-1881, „2006"). A technika fejlődésével is lépést kellett tartani, 1883-ban bizottság jött létre, amely annak lehetőségeit vizsgálta, hogyan lehet az elektromos áramot bevezetni a budapesti és a bécsi várba (OMeA, 21/B/10-1883, „6619"), 1898-ban pedig első alkalommal próbálták ki az írógépet a palota igazgatásában, a sikeres próbát követően megrendelést adtak le egy Remington beszerzésére (OMeA, 79/B/12-1898, „3995", „6989"). A már hosszú ideje napirenden lévő, többször módosított tervek alapján az 1890-es években meginduló építkezésekről, a díszterem 1892-95 közötti átépítéséről, majd 1897-1902 között a palota Hauszmann-féle átépítéséről ismét nagyobb mennyiségű levéltári anyag tanúskodik. 21 Rendszeresen megtalálhatók a várépítő bizottság jegyzőkönyvei (Burgbau-Comite), minden év anyagában ott vannak az arra az évre előirányzott építési feladatokról készült előterjesztések. Az építkezés előrehaladásáról esetenként heti jelentések is beszámoltak, amelyeket a várkapitány hétről hétre küldött Budapestről Bécsbe, és amelyeknek elsődleges feladata a palotabeli eseményekről való tájékoztatás, az uralkodó vagy más vendégek látogatásáról való informálás volt. 22 Az iratok mellett jó néhány tervrajz is megmaradt, például a Szent Zsigmond-kápolna lebontandó oldalkápolnájáról, a Szent István-kápolnáról, amely a Szent Jobb őrzési helye volt. 23 Az úgynevezett felső „Quarré" kapujának 1857-es vázlata is itt, egy 1899-es akta mellékleteként bukkan fel (OMeA, 79/C/4—1899, „4419"). Az „unteres Carrée" két kapujának vázlata szintén aktamellékletként jelenik meg (OMeA, 79/C/4-1900, „10680'). Az 1899-es év tervanyagai között található egy magyar miniszterelnöki előterjesztés is télikert létesítéséről, amely nem kevesebb, mint 160 843 forint 61 krajcár költséggel számolt, s amely a tervezett kert vázlatát is hozza. 24 De az iratok mellett számos más, feltehetőleg otthoni anyagban is megtalálható, kisebb-nagyobb egységeket, emeleteket bemutató tervrajz található meg összehajtogatva. 25 Az építkezés menetéről természetesen ismét számos kimutatás, elszámolás maradt meg, így például 1900-ban a belső felszerelési tárgyakra engedélyezett másfél millió forint tervezett felhasználásáról, illetve mellette az ez évre utólagosan engedélyezett 1300000 forint felhasználásáról. 26 A hivatalos aktákból nyerhető információkat egy kissé színezik Apponyi Lajos magyar udvarnagy félhivatalos levelei, amelyeket Alfréd Montenuovo másodudvarmesterhez intézett, s amelyek később aktamellékletekként lettek elhelyezve. 27 1901-ben a személyi ügyek csoportjában is felbukkan egy érdeklődésre számot tartó csomag, amelyet sajnos hét vörös pecsét véd avatatlan szemek elől. A külzeten olvasható felirat szerint a pakét Ybl várkapitány nyugdíjazásának okait tartalmazza. 28 1901-ben már a vár áramellátását tervezték, az északi szárny világításának megoldása céljából egy külön akkumulátor-állomás telepítéséről volt szó, amelyre a Ganz és Társa, valamint az Accumulator Gyár Részvénytársaság is ajánlatot terjesztett be (OMeA, 79/B/2—1901). Az új palota számos új berendezési tárgyat igényelt, ez alól nem volt kivétel az új krisztinavárosi szárnyba költöztetett konyha sem, amely számára 1901-ben Kern Emil budapesti rézművestől számos új konyhaeszközt szereztek be (OMeA, 79/C/6-1901). 1903-ban szükségessé vált újabb összegek mozgósítása az építkezés befejezésére és a megfelelő használati eszközök beszerzésére. 29 A palota méltó berendezésére Hauszmann Alajos közismert módon igen nagy gondot fordított. A hazai iparművészet alkotásain és a központi bútorlerakat készletein kívül Hauszmann Velencében és Münchenben is utazást tett, hogy a Budavári Palota számára műtárgyakat vásároljon. 30 Az új, krisztinavárosi szárny berendezése kapcsán került a budai várba több értékes németalföldi faliszőnyeg. A főlépcsőház berendezésére előszörre küldött gobelinek túl nagynak bizonyultak, ezért szükségessé vált újabb darabok küldése, a második körben Schönbrunnból a VII. számú, Lotharingiai V. Károly herceg hőstetteit bemutató kollekció 2. és 3. darabját választották ki, amelyek közül az első, 3,05 * 4,00 m nagyságú darab Buda 1686-os elfoglalását mutatta és a ,3uda vi capta et ferre et igné vastata 1686" felirattal volt ellátva, a második helyen említett, 3,07 * 3,85 m nagyságú alkotás a győztes hadvezér bevonulását ábrázolta és a „Carolus V. Budám laureatus ingrediens" feliratot viselte. A gobelinek értékét jól mutatja, hogy szállításuk alkalmával 100 000 koronára biztosították őket. 31 Egy, a győri káptalantól vásárolt gobelin elhelyezése kapcsán (a krisztinavárosi szárny vendéglakosztályának úgynevezett Gobelin szobájába vagy sarokszobájábajavasolták) megmaradt 1908-ból egy teljes lista a budai várban őrzött kárpitokról. A tizenöt darabból álló 53
