Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Rostás Péter: Egy helyiség helye : a Budavári Palota Hunyadi Mátyás-termének története. Függelék: A Hunyadi Mátyás-terem kivitelezése 487-538

hetjük és újabb eszmékkel gazdagíthatjuk".

30

1908-ban, a Magyar Mérnök- és Építészegyletben tartott előadásában világossá teszi, hogy a nemzeti tradicionalizmus lehetőségét a XVI-XVIII. századi magyar építészethez való visszanyúlásban látja. „Mennyi művészi ösztönt meríthetnénk ezekből az alig ismert alkotásokból, amelyek közül csak emlékezetből felsorolom a lőcsei, zborói, eperjesi épületeket, továbbá a szepesmindszenti, szepesújvári, bethlenfalvi, szentantali, osgyáni, kövéraljai [stb. emlékeket, - R. P.] és hány van még széles e hazában, melyekről csak hallottunk, de megismerni, és tanulmány tárgyává tenni is érdemes volna."

31 1913. május 26-án Hauszmann jutalomdíjat alapított a Műegyetem építészeti szakosztályán, melyet az a IV. éves építészhallgató kaphatott, „akinek renaissance vagy ebből fejlesztett stílű évközi tervezési feladata az építészi tanárok többsége által legjobbnak ítéltetik". Visszaemlékezésében így okolja a jutalomdíj alapítását: „Ez alapítvánnyal azt akarom elérni, hogy az ifjú építészi nemzedék buzdíttassék [hogy - R. R] az elmúlt idők nagy művészi korszakok alkotásait, és különösen a renaissance építőművészetet, mely hazánkban is erős gyökeret vert, és mely művészi iránynak én is egyik lelkes előharcosa voltam, alaposan tanulmányozza és tovább mívelje, mert meggyőződésem, hogy csakis ezen az alapon lehet építészetünket továbbfejleszteni, és megfelelni mindazoknak a követelményeknek, melyet a modern korszak az építésztől megkövetel [kiemelés - R. P.]".

32 Hauszmann számára fontos a XV. századi magyar reneszánsz, mivel ez jelenti a felfogása szerinti nemzeti tradicionalizmus origóját. A palota építése során éppen a saját maga által feltárt kőtöredékeken keresztül, melyeket publikál és a Nemzeti, illetve a Fővárosi Múzeum őrzésére bíz, kerül közvetlen érintkezésbe a XV századi magyar művészettel. Ennek nem vitatja nemzeti jellegét, sőt asszimilációs mechanizmust feltételezve beemeli a külhoni mesterek alkotásait a nemzeti múlt tárházába. „Igaz, hogy nem volt speciális magyar építészetünk a múltban sem; nemzetünk nagy kulturális korszakaiban idegen művészek dolgoztak hazánkban, de amit itt alkottak, mégis vonatkozásba jutott az akkori kor szellemével, hozzásimult ennek a földnek népéhez, hagyományaihoz, szokásaihoz, miáltal jellegzetessé vált. Nem akarok utalni a Zsigmond és Mátyás királyok korszakára, amikor francia és olasz mesterek dolgoztak az országban, mert sajnos, abból az időből vajmi kevés maradt reánk, de igenis vannak a XVII. és XVIII. századból épületeink, amelyekről a magyaros típus meg nem tagadható."

33 Hauszmann éppen a Giorgio Vasari elbeszélése szerint Mátyás udvarában is megfordult Benedetto da Maiano nevével fémjelzi a Hunyadi Mátyás-terem stílusát: „A Hunyadi Mátyás terme olasz reneszánsz stílusban készült Benedetto da Majano részletképzése alapján".

34 Hauszmann véleménye a magyar építészettörténetről alapvetően eltér Lechner Ödönétől és az 1908-as előadás másik meg nem szólított címzettje, Huszka Jenő állásfoglalásától. Lechner nevezetes Magyar formanyelv nem volt, hanem lesz című írásában a Mátyás-kori építészet továbbélését, folytatását és folytathatóságát kérdőjelezi meg: „Magyar gótikát, magyar reneszánszot és magyar barokkot hiába keresünk ez időkből. Mert amikor e formanyelveken beszélt a nyugati világ, akkor mi a török hordákkal viaskodtunk és így minden előfeltétel hiányzott ahhoz, hogy fejlesztésükben a magyar géniusz idejekorán részt vegyen. E mulasztás örök művészi és kulturális veszteségünk, amint ezt a Mátyás korabeli sokat ígérő, de sajnos rögtön megszakadt magyar reneszánsz első lépései is bizonyítanak. De ma már lehetetlen volna pótolnunk e veszteséget."

35 Huszka Jenő pedig az elitművészettől tagadja meg a sajátos nemzeti jelleget és a népművészetet tartja a „nem nyugati felfogás" letéteményesének: „Az előkelők, az úri osztály, a vagyon, a mi nélkül pedig monumentális épületeket emelni nem lehet, ezredéven át bámulta és utánozta a külföldet. Nem csuda hát, ha a külföldről hozott építészek nem érezték szükségét annak, hogy a magyar nemzet zöméhez, a néphez forduljanak inspirációért." Illetve: „A monumentális építészet nem gyökerezik a nemzeti géniuszban, azért nincs nemzeti építészetünk".

36 Hauszmannt már az 189l-es, Ybl utódául ajánló bizottsági levél is mint a „renaissance leghivatottabb képviselőjé"-t aposztrofálja, aki „mintegy hivatva van a renaissance stylben tervezett kir. palota építkezéseket vezetni".

37 A Hunyadi Mátyás-terem reneszánsz berendezése Hauszmann számára önazonosító tartalmat hordoz, mely a nemzeti reneszánszhoz kapcsolódás gondolatát, egy Magyarországon addig meg nem jelenő, s az európai hasonló mozgalmakhoz képest legalább huszonöt éves késéssel jelentkező lehetőséget vet fel. A cseh művészetben már a 60-as években megjelenik a nemzeti neoreneszánsz, mely a századfordulón zök494