Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)
A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Rostás Péter: Egy helyiség helye : a Budavári Palota Hunyadi Mátyás-termének története. Függelék: A Hunyadi Mátyás-terem kivitelezése 487-538
dést. 13 Ugyanezen év november 17-én a bizottság úgy dönt, hogy 1893-tól kezdődően a krisztinavárosi palotaszárny továbbépítését javasolja a miniszterelnöknek, s egyben utasítja a művezetőt, hogy „az 1893 és következő évek munkaprogramját úgy műszaki, mint pénzügyi szempontból évekre felosztva, mihamarább mutassa be". 14 Az OMvH Tervtárában felbukkant, szignó és dátum nélküli tervvázlatot 15 a rajzstílus alapján az 1891-től kezdődő tervezési-építési időszak termékének véljük (5. kép). A rajzon a nyugati teremsor csak félig látszik, így csak bizonyos következtetések vonhatók le belőle: az 1886-os alaprajz folyosó-megoldását látjuk, de immár a medencék nélkül. 16 Érdekesség, hogy a díszlépcsőházat körülfutó folyosó csak a megvalósított terven szerepel. Ebből a csonka tervből nem állapítható meg, hogy Hauszmann milyen funkciót szánt a helyiségnek a historizáló terem gondolatának felmerülése előtt, sőt nem zárható ki, hogy már ez a tervváltozat is a Hunyadi Mátyás-terem megvalósításával számol, tehát már 1897 után keletkezett. 17 A HUNYADI MÁTYÁS-TEREM Nem tudjuk pontosan, hogy Zsolnay Vilmos voltaképpen mikor nyújtotta be felségfolyamodványát. Az időrendben első írásos dokumentum Bánffy Dezső miniszterelnök leirata a várépítő bizottsághoz. 18 Ebből megtudjuk, hogy Zsolnay Vilmos kérelmében egy saját tervei szerinti „magyar stylű" szoba berendezésére és ennek a párizsi világkiállításon való bemutatására kért engedélyt. A miniszterelnök„Hauszmann műépítész szakvéleménye alapján" megtárgyalta az ügyet a főudvarmesterrel, majd a kérést támogató véleményét a királyhoz továbbította. Bánffy utasította az építési bizottságot a kérdés megvitatására és „kellő tervek és rajzok bemutatása mellett" javaslat kidolgozására. A művezetés ezután elkészíttette a Szent István-terem terveit, melyeket Liechtenstein Rezső királyi főudvarmesternek és Apponyi Lajos magyar királyi udvarnagynak mutatott be. Erről és a tervek elfogadásáról az 1897. november 30-i művezetői előterjesztésből értesülünk," mely hat oldalon fejti ki a három historizáló terem létrehozásának indokait és tervezetét. Mivel ez az egyik legfontosabb dokumentum az alkotói szándék megismerésére, érdemes részletesen megvizsgálni. Hauszmann leszögezi: „reményű, hogy - amennyiben magyar stylű ornamentációval ellátott majolikák szobadíszítésül használtatnak fel - azok új és eredeti művészi kiképzéseket tesznek lehetővé". Ugyanakkor és ez az egyik legérdekesebb mozzanat - nem javasolja, hogy a szoba berendezése Zsolnay tervei szerint készüljön, mert ez „megbontana egy bizonyos egyöntetűséget és harmóniát", valamint „nem lehet megengedni, hogy egyik iparág - ha mégoly tökéletes is - a másiknak rovására érvényesüljön". Ybl Ervin a művezetői ellenállást Zsolnay e javaslatával szemben azzal magyarázza, hogy Hauszmann el akarta kerülni Lechner Ödön feltételezhető részvételét a tervezésben, hiszen - mint Ybl valószínűsíti - Zsolnay minden bizonnyal Lechnerrel kooperált volna a „magyar stylű" szoba megalkotása során. 20 Bár nincs dokumentumunk Zsolnay szándékára vonatkozóan, történetesen éppen e két vezető építészegyéniség felfogása közti különbség jeleníti meg a korszak építészetteóriájában az egyik fő törésvonalat. 21 Hauszmann a palota építése során szembetalálja magát a lechneri irány, a népies szecesszió - a „modern szubjektív felfogás" - kihívásával. A „magyar styl" Az 1897. november 30-i beterjesztés a három reprezentatív történelmi terem palotabeli elhelyezésével és stílusával foglalkozik, majd részletesebben a Szent István-terem kiképzésével. A stílus kérdését illetően Hauszmann így gondolkodik: „...nem lehet csak az épület külső architektúrájának stylusa és a conventionális franczia ízlés a mérvadó, hanem kívánatos, miszerint a historikus stylusok közül azok, melyek hazai történelmünkkel is össze vannak forrva, szintén alkalmaztassanak. Valamint tér engedendő a modern szub492
