Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Szatmári Gizella: Az Ybl- és Hauszmann-féle palotaszárnyak szobrászati díszítése. A Habsburg-terem. Függelék: Díszítő jellegű kisplasztikák az Ybl-Hauszmann-féle palotaszárnyakban (1900-1914) 457-472

A miniszterelnökségi kabinetiroda felszámoló hivatalának 1946. február 23-án kelt jelentése, amely a háborús események következtében elpusztult, megsemmisült felszerelési és berendezési tárgyakat, műalkotásokat összegzi, némi támpontot ad a terem berendezéséről. Faragott, aranyozott, bársony huzatú ülőbútorok voltak itt, a jegyzék 12-ről tud, melyek értéke az 1938. évi árak alapján 8000 pengőre tehető.

26 A Múzeumok és Műemlékek Országos Hivatala által kiadott lista közelebbről is meghatározza a felszerelést: a bútorok francia műhelyekben készültek a XIX. század elején, XIV. Lajos-korabeli stílusban.

27 A bronzból öntött, füzérekkel, indákkal, levelekkel, virágokkal díszített falikarokat -15 darab maradt meg - átadták a Magyar Köztársaság elnöki palotája számára.

28 JEGYZETEK I.HAUSZMANN, 1997,81. 2. SINKÓ, 1993,137. - Egyébként Erzsébet királyné Árpád-házi leszármazását is felröppenti a sajtó: magyarországi Szent Erzsébetnek, II. Endre leányának 15. unokája volt (GERŐ, 1988,79.). Ez a tény is magyarázhatja a királyné óriási hazai kultuszát. 3. Századok, 1897,567-570. 4. HAUSZMANN, 1900a, 28. Az Árpád-ház és a Habsburgok szoros kapcsolatát ebben az időben számos egyéb módon is kifejezésre juttatták. A Szatmár megyei Bikszádon állított emlékoszlopon Szent István maga nyújtja át koronáját Ferenc Józsefnek és Erzsébet királynénak. A Nemzeti Színház millenniumi díszelőadásán Váradi Antal A hun utódok című darabját láthatja a közönség. „A szép élőképek sorozata", mely „a dalnok hangulatos verseit" festi alá, a vérszerződést, Szent István megkeresztelését, Mátyás király megválasztását az uralkodópár domborműves arcképe előtt mutatja be (KŐVÁRY, 1897, 32., 219.). 5. -n-n-: Az új királyi palotában. BH, 1902. február 4. 6. MNG Adattár, lt.sz.: 5118/149. 7. P. SZATHMÁRY, 1887,101. 8. HAJDÚ-PRAKFALVI, 1995,37-38. 9. A magyar stílus kibontakozásának lehetőségeit Hauszmann az iparban látta: „...tér engedtessék [...] azon törekvéseknek is, melyek egy eredeti magyar stylus létesítése érdekében ország szerte és különösen a műipar terén megindultak" - írja a várépítési bizottsághoz 1897 novemberében intézett levelében (MOL, Államfői hivatalok levéltára, K 518., 6. es., B.). Ugyanerről: HAUSZMANN, 1903,177. 10. Soós, 1961,58. 11. A palota figurális díszítőplasztikáival (is) foglalkozik: YBL, 1957, valamint CZAGÁNY, 1966, de adataik - nevek, témák - több ízben eltérőek. 12. MOL, Államfői hivatalok levéltára, K 518., 6. es., B. Hauszmann levele, 1902. augusztus. 13. LIEBER, 1933?, 250. 14. HAUSZMANN, 1997,95. 15. RÓNA, 1929,658. A Savoyai-szoborról részletesebben: 645-658. 16. MOL, Államfői hivatalok levéltára, K 518., 6. es., D. Fontos iratok, III. 17. VU, 1899,24. sz., 404. - Lásd még a kérdéshez: SINKÓ, 1989,121-154. 18. Ligeti Miklós 1897 májusában javasolja, hogy a királyi palota kertjébe négy, 2-2 gyermekből álló csoportot tervez, amelyek a királyné kedvenc virágait jelképeznék (YBL, 1957,274). A Hauszmann-féle felterjesztésből hozzátehetjük, hogy ezek a kőszobrocskák Orchidea, Ibolya, Rózsa és Orgona névre hallgattak volna. Ekkor azonban ezekre nem volt fedezet és Ligetit visszautasították. 1903-ban Ligeti - kárpótlásként - mégis kap megbízást: a Habsburg-terem előtti lépcső talapzatára kell Árgyélus királyfi és Tündér Ilona szobrát elkészítenie. 19. HAUSZMANN, 1903,177. - Lásd még: SZVOBODA DOMÁNSZKY, 1986,146. 20. Hauszmann Alajos jelentése tanulmányútjáról a királyi várépítés művezetőségének, 1899. július 27., 192/1899. sz. ügyirat. MÉM, lt. sz.: 69.018.3. 21. CZAGÁNY, 1967,217. 22. LEHMANN, 1900, illetve HAUSZMANN, 1903,162-163. 23. Szabó Antal, Szandház Károly veje, az Akácfa utcai Szandház-műhelyt vezette. Számos főúri palota, valamint a Hauszmanntervezte fiumei kormányzósági palota és a Kúria díszítőszobrászati munkáinak kivitelezője volt. 24. A márvány szobrok több-kevesebb sérüléssel átvészelték a II. világháborút, illetve a palota ostromát. CZAGÁNY, 1966,139.: közöl egy fényképet, mely a terem 1960. évi állapotát ábrázolja, s amelyen Erzsébet királyné és III. Károly szobra épen áll. További sorsukról ugyancsak ő ad felvilágosítást (= ME, 3. sz., 1967,217.). Sorai írásakor III. Károly szobra a Budapesti Történeti Múzeumban volt. A két másik, Mária Terézia és talán Ferenc József portréja a (várbeli) Színház utca kövezetére kidobva hevert. Ezekben az években a politikai vezető testületek állásfoglalásai között eligazodni, azok alapján megfelelően cselekedni bizonyára igen nehéz 469