Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Szvoboda Dománszky Gabriella: Az újkori Budavári Palota belső díszítése. Függelék: A múzeumi gyűjteményekben azonosított képek. A megmaradt műtárgyak jegyzékei (Dávid Ferenc gyűjtése) 411-456

almás, 1819-Budapest, 1901), Kéméndy Jenő (Déva, 1860-Budapest, 1925), Mendlik Oszkár (Radvánc, 1871-Haarlem, 1963), Brück Lajos (Pápa, 1846-Budapest, 1910), Pállik Béla (Nagymihály, 1845-Budapest, 1908), Neogrády Antal (Galsa, 1861-Alag, 1942), Aggházy Gyula (Dombóvár, 1850-Budapest, 1919), Révész Imre, Pentelei Molnár János (Dunapentele, 1878-Békésgyula, 1924) stb. több műve is. A felsorolt művészek egyike sem követte a haladó irányzatokat, de mind jól képzett, kvalitásos mester volt. A palota hivatalnokainak józan konzervativizmusa általuk megóvta a gyűjteményt a politikai ízléstelenségektől, aminek jelentkezése pedig komoly veszély volt. Az esztétikai értékükért begyűjtött, divatos darabokon túl egy érdekes együttest is meg kell még említeni. A palota második emeletén a testőrgárda kapitányainak portrésorozata kapott helyet, amelynek festését már a XIX. században elkezdték. A portrék a historizálás mintapéldái, különösen a nagy gonddal megtervezett és ugyanilyen gondosan megfestett testőrtábornoki egyenruha fantasztikus megjelenése folytán (kat. sz.: 3.4.31-33.). Ezekből csak néhány élte túl az ostromot,

107 és akad köztük egészen jeles, az ábrázolt személyiségét szerencsésen megragadó konzervatívan reprezentatív darab is (Fejérváry-portré, kat. sz.: 3.4.31.). Szólni kell még a palotában 25 évig élő kormányzót, Horthy Miklóst és családját ábrázoló képzőművészeti alkotásokról. A család arcképeiből igen kevés maradt fenn, és nincs közöttük egyetlen figyelemreméltó darab sem, palotadekorációként szolgáló, unalmas, hivatalos portrék, amelyeket a XX. századi ruha kifejezetten jellegtelenné tesz (kat. sz.: 4.1.1.). Végül az egykori kápolna oltárképeit említeném. A Szent István- (1900-ig Szent Zsigmond-) kápolna főoltárképe, Benczúr Gyula: Szent István felajánlja a koronát Máriának (vázlata: kat. sz. : 3.4.1.) és a két melSzalon Eisenhut Ferenc: Gül baba halála című képével (elpusztult). BTMKiscelli Múzeum, lt. sz.: 60.395/8., neg. sz.: 25.368/6 x 9. 437