Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Szvoboda Dománszky Gabriella: Az újkori Budavári Palota belső díszítése. Függelék: A múzeumi gyűjteményekben azonosított képek. A megmaradt műtárgyak jegyzékei (Dávid Ferenc gyűjtése) 411-456

Szalon Pap Henrik: Zászlót hímező lányok című képével (MNG, lt. sz.: 63.19T.). BTMKiscelli Múzeum, lt. sz.: 60.395/5., neg. sz.: 28.591/6 x 9. Szerencsére a Hunyadi Mátyás-teremből fennmaradt a két elkészült darab, a több mint négyméteres Benczúr Gyula-festmény, a Mátyás fogadj a a pápa követeit (kat. sz.: 3.5.10.) és a Mátyás király bevonulása Budára.

105 Az alkotások az akadémizmus neoreneszánszba oltott példái, minden progressziótól távol álló mestermunkák, a XIX. századi historizmus végső kifutását érzékeltető művek - a XX. század első évtizedéből. A harmadik hatalmas Benczúr-kép, amely nem itt, hanem a hivatalos reprezentációt szolgáló helyiségben volt, a Millenáris hódolat I. Ferenc József és Erzsébet királyné előtt (1908), elégett.

106 Továbbhaladva, a krisztinavárosi szárny egyik nagy szalonjának falára Vajda Zsigmond festett a drámai, 2Œ egyházi, a „lyrai" és a népies zenét allegorizáló alakokat. Itt valósult meg végre a negyedszázada - az Operaház kifestésé óta - hangoztatott kívánság, hogy ábrázolás készüljön a magyarság ázsiai muzsikájáról. Vajda ugyanekkor festette az Országház képviselői társalgójának dongaboltozatára a magyarok eredetének mítoszát ábrázoló sorozatot, és a királyi palota energikus lendületű freskóciklusa a Parlamentben megpendített gondolatot viszi tovább, megkísérli a magyar őstörténet hiányzó képi világának megteremtését. A képciklus stiláris szempontból rendkívül érdekes lehetett, a fennmaradt képanyag szerint ez is a konzervatív és a progresszív irányzatok együttélését mutatta, mivel Vajdát, bármennyire is igyekszik a barokkos miliőhöz igazodni, szintén megérintette a szecesszió. A krisztinavárosi szárnyban volt található a Szentkorona Gyűjteménye-kollekció legtöbb darabja. Ezek közül biztosan azonosítható a főhercegi ebédlő kandallója fölött elhelyezett, Újvári Ignactól (Pest, 1860— Kisoroszi, 1927) származó Szarvasbőgés című kép, amely a palota ismert jegyzékeiben ugyan nem szerepel, de az enteriőrökről készült fotókon igen. Továbbá a krisztinavárosi szárnyban volt még a már említett darabokon kívül Karl Klette, id. Marko Károly (Lőcse, 1791-Villa Appeggi, 1860), Brodszky Sándor (Tó436