Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)
A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED MINT POLITIKAI, GAZDASÁGI ÉS KORMÁNYZATI KÖZPONT - R. Várkonyi Ágnes: A korona és a budai vár 37-48
Constantia és Politica művein kívül behatóbban tanulmányozták a francia Jean Bodin Respublica című (1576) államelméleti munkáját. l7 Révay hitbuzgó evangélikus, a Forgách családból nősül, túróci főispán lesz (1598), királyi tanácsos, táblai bíró, Mátyás főherceg köréhez tartozott, s inkább Pallas, mint Mars hívének tekintette magát. A tizenöt éves háború és következményei, az általános válság tapasztalatai győzhették meg arról, hogy új politikára van szükség. Ezzel kapcsolatos elveit foglalta össze két munkájában, az 1613-ban Augsburgban megjelent De sacrae coronae regni Hungáriáé ortu, virtute, victoria, fortuna címűben 18 és a csak jóval halála után napvilágot látott De Monarchia et Sacra Corona Regni Hungariae-ban. 19 Révay Péter műveinek szerkezetét vizsgálva nyilvánvaló, hogy gondolkozási mechanizmusban és módszerben rendkívül sokat tanult Bodintől. 0 is, miként a francia állam teoretikusa, meghatározza, miért írta munkáját, mi az elérendő cél és milyen utak vezetnek a cél megvalósításához. Megélte a századelő válságát, az élet minden területén tapasztalta, hogy a központi kormányzat működésképtelen lett, s mint Mátyás főherceg híve, közelről is látta a birodalom tehetetlenségét. Művéből, a De sacrae coronae regni Hungáriáéból értesülhetünk, hogy a magyar koronához fűződő, a középkorban kialakult állameszme sokak számára már érthetetlen, puszta formaság: többen „.. .hazánk jogtudósai [...] nem világítják meg jobban ezt a kérdést, de a történeti igazság mégis arra kényszeríti őket, hogy koronánkat szentnek, angyalinak és apostolinak nevezzék, s más hasonló jelzőkkel ékesítsék fel, noha nevetnek is ezen, és fogukat vicsorítják is emiatt". 20 A De sacrae coronae regni Hungáriáé műfajbeli meghatározása körül a szakirodalomban elég nagy az eltérés. Általában a korona „történeté"-nek vagy a középkori koronaeszme köré épített magyar történelmi áttekintésnek nevezik. Más felfogás szerint viszont államelméleti mű, a késői humanizmusra jellemző királytükör, enyhén áthatva miszticizmussal és némi publicisztikával. A Monarchiában, a publicisztikai szándék közvetlenebbül érvényesül. 21 Révay Péter többször is világosan megfogalmazza a korabeli politika célját: megszabadulni a török hatalomtól, visszafoglalni Budát és megvalósítani az ország egységét. Észrevette, hogy az oszmánok ereje megrendült, az Oszmán Birodalom hanyatlik, de Magyarország visszafoglalása a török hatalom alól - amint ezt már a valószínűleg általa is ismert Busbequius is kifejtette - csak az egész kereszténység összefogásával valósítható meg. Együtt a magyar királyi és - ez nagyon lényeges - a német-római császári hatalmat viselő uralkodóval. Különösen nélkülözhetetlen a protestáns német fejedelemségek segítsége. Nincsenek azonban illúziói. Végig kell gondolnia Magyarország történetét, mi több, meg kell fogalmaznia helyzetét kora Európájában. Európa-fogalma erős, új és jelentős. A De sacrae coronae regni Hungariae-t nemcsak nemzetének, hanem egész Európának írta. Az Ad lectorem sorai szerint „A magam nemzetének szentelem munkámat, hogy tisztelje a múlt emlékeit [...], vagy pedig hogy a jelent hasonlítsa össze a múlttal, s abból a jövőre merítsen magának tanulságot és óvatosságot. De más népek előtt is fel akarom tárni, hogy miért tiszteli úgy a magyar a szent koronáját." 22 Európát azonban nemcsak arról kívánja tájékoztatni, hogy mit fejez ki a magyar korona. Áttekintése az ország történetéről azt a célt szolgálja, hogy az ország viszonyait és történelmi teljesítményeit jobban megismertesse kora Európájával. Lényegében a krónikák és a humanista történetírók leírásait összegzi. A koronát eredetében Szent István koronájának tartja és minden addiginál valósághűbb ismertetést ad róla, a képekről és elsőként a görög feliratokról is. 23 Teljesen új és eredeti a korona XVI. századi történetének leírása. Éles kritikával emeli ki az 1529. év eseményét, azt, hogy a korona Szulejmán szultán birtokába került. A különböző leírásokat szembesítve Zermegh János véleményét látja hitelesnek: Szulejmán mint a hatalom jelképét adta át a koronát János királynak, mintegy a beiktatás igényével. 24 Ez az a terület, ahol Werbőczy elméletét az újabb történeti fejleményeket mérlegelve lényegében kell átfogalmaznia. Akinél a korona van, azé a hatalom. Birtoklásáról s egyben az ország feletti hatalomról ebben az értelemben a katonai erőviszonyok döntenek, s ezt csak a fortuna, a szerencse, vagyis az isteni szándék másíthatja meg. Ez a gondolat vezet át Révay műveinek másik szférájába, a jól gyakorolt hatalom, a jó uralkodás kérdéseinek körébe. Megőrizve a korona államalapítást kifejező eszméjét, beépíti fejtegetéseibe a XVII. századi Európa államelméleti irodalmának kérdéseit. A konkrét hivatkozásokon kívül is érzékelhető Révay művében Lipsius 41
