Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Szvoboda Dománszky Gabriella: Az újkori Budavári Palota belső díszítése. Függelék: A múzeumi gyűjteményekben azonosított képek. A megmaradt műtárgyak jegyzékei (Dávid Ferenc gyűjtése) 411-456

Néhány ajándékozásról is maradt fenn adat: Széchenyi István 1818-ban, görög útjáról hazatérve Mária Dorottyának adott két akvarellt, Johann Ender (Bécs, 1793-Bécs, 1854), festő-útitársa alkotásait.

14 Széchenyi nagyra becsülte és okos asszonynak tartotta a főhercegnőt, 1835-ben saját portréjával is megajándékozta.

15 Amikor a nádor már tartósan Budán lakott, arra törekedett, hogy egyes mestereket hosszasabb maradásra bírjon. Az 1820-as évektől Wilhelm Weide (Berlin, 1782-Buda, 1856 után) szolgált nála, 183(M0-ig Anton Einsle (Bécs, 1801-Bécs, 1871), aki később visszatért Bécsbe, valamint az asszimilálódott Kari Kiette (Keleti Károly; Drezda, 1793-Buda, 1874), a nádor gyermekeinek rajztanítója. Minden bizonnyal voltak a palota gyűjteményében magyar mesterektől származó alkotások is, mivel a nádor magánpénztárából többeknek folyósított ösztöndíjat, akik ezt művekkel hálálták meg. Például Ferenczy István (Rimaszombat, 1792-Rimaszombat, 1856) - aki jórészt a palatínusnak köszönhette kiképzését vizsgadarabként elküldte Rómából mecénásának azóta szimbólummá vált művét, a Pásztorlánykát. 1822 őszén Pest-Buda közönsége tömegesen zarándokolt a palotába, hogy megtekintse az előcsarnokban felállított Ferenczy-szobrokat. A Pásztorlánykát a nádor a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta, de annak elkészültéig (1846) a palota előcsarnokában volt látható.

16 Talán a legtehetségesebb pártfogolt Kozina Sándor (Felsőság, 1808-Felsőpulya, 1873) festő volt, akit 1829 októberében utaztatott a nádor Rómába, és „...ottan [...] több nagysikerű római történeti képet festett József főherczegnek..."

17 A nádor támogatottja volt még Vidra Ferdinánd (Veszprém, 1814—Bilke, 1879),

18 Kaergling Henriettát (Pest, 1821-Bécs, 1873), az első pesti festőnőt pedig Mária Dorottya pártfogolta és megbízta a nádori gyermekek portréjának megfestésével.

19 A város ismert kismestere volt Warschag Jakab (műk.: 1827-1855 körül), tőle veduták voltak a nádor birtokában.

20 A nádor számottevő miniatűr-, rézkarc- és metszetgyűjteményében helyet kaptak magyar alkotások is, például az orosházai Czetter Sámuel (Felpéc, 1765-?, 1819 után), Karács Ferenc (Püspökladány, 1770-Pest, 2.1.76. Ebédlő a krisztinavárosi szárny főhercegi lakosztályában, 1912. A kandalló fölött Újváry Ignác: Szarvasbőgés című képe (elpusztult). 416