Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)
A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Garas Klára: A budai vár egykori gyűjteménye. Képek a Szépművészeti Múzeumban 381-410
/4«gya/-ábrázolást Palma Giovanétól, a Teniers-galéria látképein is szereplő, Correggiónak, illetve Palma Vecchiónak tulajdonított különös, allegorikus képet, a Varázslónőt, amelyet még 1905-ben Theodor von Frimmel ismertetett a budapesti Péteri (Pfeffer)-gyűjtemény részeként mint a budavári nádori árverésről származó művet. 46 1917-ben Budapesten került árverésre Kilényi Hugó tulajdonából a Joos van Clevének (vagy Jan van Scorelnek) tulajdonított Idős férfi arcképe, Pieter Bloot jelzett Társaság-jelenete, Pieter Quast ugyancsak jelzett Foghúzás-képe, melynek párdarabja a bécsi Kunsthistorisches Museumban található. Mindezeknek a bizonyíthatóan a budavári gyűjteményre visszavezethető képeknek és a továbbiaknak, az 1927. évi budapesti belga kiállításon bemutatott flamand Boszorkanyjelenetntk, M. Hondecoeter BaromfiMí/varának stb. az idők során nyoma veszett, számos azonos eredetű festmény még bizonyára lappang, az összefüggésekre nem mindig derült fény. 47 A budavári gyűjteményből származó festmények teljes számbavételére, hiánytalan, katalógus jellegű feldolgozására itt nem vállalkozhatunk. Mindent összevetve jelenleg e tárgykörben mintegy 100 fennmaradt vagy idézett festményről tudunk hírt adni, a képek összességére vonatkozóan végleges jegyzék hiányában bizonytalanok az elképzelések: 1849-ben a hivatalos budai felterjesztésben 504 képről tesznek említést, a leltárra történő hivatkozásban a 680-as szám is szerepel. Mindezek alapján számolnunk kell azzal, hogy a vázoltakon túl még számos - esetleg több száz - festmény került a bécsi császári gyűjteményből a XVIII. század második felétől Budára. Felidézhetjük azt a tényt is, hogy a császári gyűjteményekből ugyanez idő óta több száz kép - köztük remekművek, Giorgione, Tiziano, Veronese, Dürer, Bruegel stb. alkotása - hiányzik, s számításba kell vennünk azt a lehetőséget, hogy legalább egy részüknek útja Budára vitt. A dokumentumok további feltárása, a körülmények gondos elemzése alighanem további eredményekhez vezethet ebben az összefüggésben, s komoly reményünk lehet arra, hogy az egykor nagyjelentőségű budavári gyűjteményből még más, elveszett alkotásoknak is nyomára bukkanunk. JEGYZETEK 1. Magyar Nemzeti Múzeum Képtár Osztálya, 1848, no. 102. A budai vár képgyűjteményére vonatkozó irodalomhoz lásd: GARAS, 1948,222.; GARAS, 1968a; GARAS, 1969,91., 191. 2. SCHAMS, 1822,213-214., 353. Az ebédlő a nádori lakosztályban: „mit Ölgemälden behangt". Az első és főként második emeleti képekről: „Diese Gemälde stammen sämmtlich aus dem Pressburger Schlosse". -TSCHISCHKA, 1836,278. A palota jobb szárnyán a nádori lakosztályban: „eine Gemälde Sammlung". - Lásd még: Gemälde von Pest und Ofen mit ihren Umgebungen. Pesth, 1837. -NÓVÁK, 1837, 59., személyes benyomás alapján. - Lásd: Mária Lujza levelét, 1805. nov. 7., Budáról: „J'ai un fort joli quartier dans la maison du Palatin, une chambre a coucher avec de magnifique tableaux". Correspondance de Marie Louise, 1799-1847. Lettres intimes et inédites a la Comtesse de Colloredo. Vienne, 1887,65. 3. Spécification Der im hiesig Königl. Schloss befindlichen Bilder. Inventarium stb. Buda, 1777. május 8. O. L. Aedificialia seu aedilia, 917. sz. - Lásd még: VOIT, 1955,221. 4. Inventarium aller aus allerhöchsten Befehl übernommenen... in dem alten Schloss sowohl als in dem Neugebäu übergebenen Mobilien, Bilder und Effecten. Pressburg, 1780. - Zweyte Gemälde und Rahmen Sendung nach dem königl. Schlosse zu Pressburg, 1781. - Lásd: GARAS, 1969,91-92., 191-192. - A Pozsony-Bécs közti képszállításokról a korabeli lapokban is hírt adnak: lásd: Miscellaneen Artistischen Inhalts, VUL, 1781, 100., X., 1782, 300. - A pozsonyi vár berendezésének részletes leírását lásd: ROTENSTEIN, 1781, X., 187. (a képek közül csak a császári portrékat, csataképeket említi). 5. Catalogue of the Gallery of the Duke of Lucca. Pall Mall, London, 1843. July. - Lásd még: GARAS, 1999,128., 168. 6. SPLÉNY, 1984,551. - Lásd még: SZVOBODA DOMÁNSZKY, 1997,51. 7. GARAS, 1969, 97., 195. A képek becslője Wilhelm Weide (Weyde, 1782 Berlin; 1861 Buda) volt, aki Pest-Budán főként mint arcképfestő működött és József nádornak is dolgozott. 8. Az árverésről csak igen gyér és ellentmondó említések maradtak ránk, egyes esetekben (Theodor von Frimmel) a József nádor halálakor megtartott képaukcióról beszélnek, másutt az 1865-ös évszám szerepel. A körülményeket, vonatkozó dokumentumokat hitelesen először a gyűjtő Kilényi Hugó tárta fel (KILÉNYI, 1906). Több, a budai várból származó kép tulajdonosa volt, ezeket gyűjteményével együtt 1917-ben, az Ernst Múzeum aukcióján adták el. Kilényi említ még - sajnos név nélkül - egy pesti gyűjtőt, aki a budavári árverésen és a következőkben mintegy száz képet vásárolt, később azonban eladta őket egy kereskedőnek, aki által külföldre jutottak. 406
