Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Garas Klára: A budai vár egykori gyűjteménye. Képek a Szépművészeti Múzeumban 381-410

maradt fenn az az egyemeletes, különálló épületrész - az egykori jezsuita akadémia, a királyi Präsidialgebäude - sem, mely a kamara elnökének - s egy időre a tárnokmesternek - adott otthont. A rezidencia berendezésére minden bizonnyal az 1784. évi átalakítást követően került sor. Feltehetően közvetlenül bécsi utasításra szállították a képeket, bútorokat az épületbe a budai és a pozsonyi várból, esetenként a bécsi gyűjteményekből. A vonatkozó dokumentumok eddig nem kerültek elő, kimutatható azonban, hogy a kamaraelnöki lakásból származó festmények egy része szerepel a már idézett, 178l-es második pozsonyi képszállítmány jegyzékében. Lehetséges, hogy a kezdeményező és az intézkedő a bécsi udvari kamara volt, találunk ugyanis hasonló példát másutt arra az esetre, amikor kormányzati rezidenciát a császári gyűjtemények anyagából rendeztek be: a budai kamaraelnöki lakás kialakításával szinte egy időben, 1783-1786-ban - s ugyancsak a kamarai építész, Franz Anton Hillebrandt irányításával - a feloszlatott augusztínus rend brünni kolostorában hozzák létre a kormányzó lakását, amelynek falait szintén a császári kastélyokból, Bécsből átszállított jeles festményekkel ékesítik." Mindkét installáció viszonylag rövid életű volt. Midőn 1848-ban a felelős magyar kormány pénzügyminisztere, Kossuth Lajos Budán birtokba vette a kamarai épületeket, titkára, a kamara utolsó alelnöke, Duschek Ferenc révén gondoskodott arról, hogy a rendeltetésüket vesztett berendezési tárgyak, képek megfelelő helyre, a nemzet újonnan felépült múzeumába kerüljenek. A magyar műkincsállomány és a műalkotások fennmaradása szempontjából ez az intézkedés különösen fontos volt. Minthogy a budai palota képgyűjteménye szétszóródott, elkallódott, részben talán megsemmisült, a Budára került műkincsekről összefüggő tételben, nagyobb együttesben csak az a képanyag adhat fogalmat, amelyet a kamaraelnöki lakásból a Nemzeti Múzeumnak adtak át, s amelyet azután a Szépművészeti Múzeum megőrzött. A képek történetét messzire követhetjük visszafelé az időben, számos dokumentum és adat áll rendelkezésünkre, hogy mestereiket, megrendelőiket, korábbi tulajdonosaikat meghatározzuk. A David Teniers: Lipót Vilmos brüsszeli galériájának látképe. Bécs, Kunsthistorisches Museum, Madrid, Prado. 383